A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)
Jankovich B. Dénes: Adatok a Körösvidék középkori vízrajzához és a vizek hasznosításához
Adatok a Körösvidék középkori vízrajzához és a vizek hasznosításához lett volt egy nagy árok, minden jel szerint töltéssel együtt, hiszen másképpen nem értelmezhető, hogy az árok „tetejére" tették a határpontot. Ez a IV. században épült Ördögárok egyik szakaszával azonos. 234 Minden bizonnyal ugyanezt az árkot nevezték 1405-ben „régi ároknak". 235 1347-ben Vásárin (Nagyszalontától délre) csatornát ástak a víz levezetésére. 236 Nem lehet pontosan tudni, hogy csak határjel-, vagy vízvezető-szerepük is volt azoknak az árkoknak, melyeket 1370-ben Szeghalom, Csökmő, Iráz és Bökény belterületén, az utcák között említ az oklevél. 237 A malmok számára is ástak csatornát, így terelve el a folyó egy részét, mint például 1389-ben (Bihar)Ugra mellett a (Sebes) Körösön. 238 Az Erdőhegynél 1394-ben, a Fehér-Körös partján említett „Marosimiclosasasa" helynévről megint nem lehet eldönteni, hogy csak határjel, vagy esetleg vízlevezető árok volt. Ugyanez az oklevél Királyi mellett egy „Arokzek" nevű helyet is megjelöl, melyről megint csak nem lehet pontosan tudni, hogy micsoda. 239 Egy 1401-ből származó adat viszont minden bizonnyal vizesárkot jelöl a Bihar megyei Atyás (Atea§) falu belterületén, amely - magyar Fertő nevéből ítélve - már akkor mocsaras, posványos volt. 240 1425-ben Gyoma és Ege között, a Körös déli partján volt egy árok, melyet Aranassass-nak neveztek. 241 1480-ban Csekehidánál említenek egy szigetet árkokkal, melyekről sajnos nem tudni, mi célt szolgáltak. 242 1527-ben a gyulavári árokásókat említik, akiknek a gyulai vár- és malomárkok karbantartása volt a kötelessége. 243 A folyó elterelése várárkokba gyakori jelenség volt, a legismertebb ezek közül a gyulai és a nagyváradi. Váradon például az 1660-as években vasból készült zsilippel tartották a Körös vizét a várárokban. Evlia Cselebi szerint ugyanis 1660-ban a vár elfoglalása akkor vált lehetővé, amikor egy asszony elárulta a „vaskapu" helyét, és azt kinyitva az árok vize a Pecze patakba ömlött. Ugyancsak Evlia Cselebi tudósít arról, hogy Jenőn (Ineu) „tízezer rája összegyülekezett s új árkot ástak a Körösnek a külvárosban." 244 Ez lenne az első adat a Körösök medrének mesterséges megváltoztatására. Fürdők: A török kor előtt mindössze Gyulán tudunk fürdőkről és csak a XVI. századból. Az adatok szerint legalább kettő volt: egy a plébános házában és egy a várban. 1518-ban a plébános kötelességei között sorolták fel, hogy hivatalából való távozása előtt köteles a fürdőt és a fürdőházat rendbehozatni. 245 1527-ben a gyulai vár fürdőházának kemencéjét javították. 246 Egy évvel később is említik a várbeli fürdőszobát, melyben egy 234 „in dorso cuiusdam magni fossati": Csáky okit. 1/1. 50-54., MRT IV/1. 116. 235 Mályusz 1956. No. 3864. 236 Jakó 1940. 12. 237 Csáky okit. VI. 129-132., MRT IV/1. 131, 160. 238 Dl 7521., Mályusz 1951. No. 1137. 239 Dl 7914., Haan-Zsilinszky 1877. 56-57. Királyi Simánd és Székudvar között terült el: Csánki 1890. 736. 24(1 „fossatum vulgo Ferteu": Mályusz 1956. No. 1305. 241 Dl 63179. 242 Csekehida Zsáka környékén volt. Jakó 1940. 20, 226. 243 Veress 1938. 99. 244 Karácson 1904. I. 27, 32. Ez 1651 körül történt: Márki 1895. II. 101. 245 Veress 1938. 67. 246 Veress 1938. 102. 323
