A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Jankovich B. Dénes: Adatok a Körösvidék középkori vízrajzához és a vizek hasznosításához

Adatok a Körösvidék középkori vízrajzához és a vizek hasznosításához a forrásokban szereplő szigetnevek gyűjteményét adjuk, megjegyezve azt, hogy természetesen ennél sokkal több sziget létezett, melyek neve nem maradt fenn. 1215-ben Bajom határában számos sziget közül kettőt neveztek meg: Myskae és Fecel.

182 Rogerius mester 1241-ben a tatárok elől Tamáshida (Táma§da) környékén egy megerősített szigetre menekült.

183 1256-ban Telegd (Tileagd) mellett egy rétet Sumuszigeth-nek neveztek.

184 1295: insula Moro Doboztól északra, a mai Maróval azonos.

185 1322-ben Ereztven insula a Zsáka határába eső Csekehida mellett.

186 1326-ban Károly

187 határában fordul elő a Pakaz és a Buzfoka nevű sziget. 1393-ban a Bélmegyerhez tartozó Keözepthou, Zarberekh, Machanyas Cherzad szigeteken voltak szántóföldek.

188 Közülük a Cserszád ma is ismert helynév. Érdekes a Dévaványától keletre eső középkori Simasziget nevű falu is. 1391-ben, sőt 1417-ben is csak Zygeth, és 1470-ben írják először Symazygethe alakban.

189 1412-ben Szőlőssziget Bucsa határában.

190 1466-ban Körösladánytól Ny-ra Bogacsosziget és Rethkaboz Dévaványa mellett.

191 1480-ban Bodonzeg Zsáka határában.

192 1487-ben Bucsa mellett Vészszigeth és Hegedüshath.

193 1496-ban Kórógy határában (Zsáka környékén) Chothozygethe nevű sziget.

194 1561-ben Telegd mellett fyzes insula, Thapaztho Zygeth.

195 Vizek, patakok, erek, fokok: A Körösvidék talán legjellemzőbb táji formációi a különböző időszakos vízfolyások, mellékágak és egyéb vízmedrek. Holocén és újholocén képződmények, és a szabályozásokig folyamatosan változó, illetve időszakonként újra alakuló vízrajzi képet adtak a tájnak. Vannak közöttük olyan jelentősebb medrek, melyek évszázadokon át változatlan formában fennálltak, legnagyobb részük azonban ennél rövidebb időt élt meg. Ennek megfelelően a forrásokban is találkozunk állandó, illetve újonnan felbukkanó, majd ismét elenyésző víznevekkel. A nevek mennyisége a századok múltával rohamosan növekszik. Ez csak részben függ össze a fennmaradt források mennyiségével, legalább ugyanekkora jelentőséggel bír a népesség száma, tükrözve ezzel az igénybe vételt, a táj meghódítását. A XVI. század közepéről fennmaradt gazdag víznévanyag azt igazolja, hogy gyakorlatilag minden olyan kis földrajzi egységnek volt neve, amit valamilyen módon hasznosítottak. A névanyag persze annál gazdagabb, minél tagol182 Györffy 1963. 502. 183 Szabó 1861.37-42. 184 Györffy 1963. 675. 185 Györffy 1963.511. 186 Jakó 1940. 227. 187 Körösladány határában: MRT IV/1. 116. 188 Dl 36825., Haan 1870. 34. 189 Karácsonyi 1896. II. 282. 190 Haan 1870.38. 191 Dl 16404., Haan 1870. 72-76, 92. 192 Jakó 1940. 227. 193 Haan 1870. 104. 194 Jakó 1940. 20. 95 Jakó 1940. 365. 319