A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)
Jankovich B. Dénes: Adatok a Körösvidék középkori vízrajzához és a vizek hasznosításához
Jankovich В. Dénes tabb a táj. Érvényes ez nemcsak a víznevekre, de az erdőkre, rétekre, szigetekre is. Az alábbi összeállításban - megint csak nem teljes - áttekintést adok a Körösvölgy azon ismert vízneveiről, melyeket a források nem folyónak neveztek, hanem egyszerűen patak, víz, ér, fok névvel jelöltek. Felvettük azokat a földrajzi neveket is, ahol csak magából a névből lehet következtetni arra, hogy ebbe a kategóriába tartozott. Előfordul ugyanakkor az is, hogy a magyar helynévben érnek, pataknak, tónak nevezett vízfolyás latin definíciója más, pl. folyó, mocsár, víz, stb. Ez esetben a latin definíciót vettem figyelembe. Nem vettem fel viszont az -ér, -pataka utótagú faluneveket. 1177 között a Zaránd megyei Bárd határában Eer, Chwba mellett pedig Dabusaere, a Miske (Miçca) környékére eső Sáros vidékén Apakere és Fuk nevű vízfolyások fordulnak elő. 196 Az 1214-ben említett Kuthus azonos a mai Kutas patakkal Nagyváradtól ÉNy-ra. Ugyancsak ezen a környéken volt a Kalenda wyze nevű hely is. 197 1232-ben a Gyula-környéki Szerhet és Szánna határjárásában Solfuca, Yciafuca, Lehudfoka, Chebafoka, Perafoca fordul elő. 198 1256-ban Telegd (Tileagd) mellett Koppankeonek aqua, Serges és Kegek patakok (rivulum) tűnnek fel, melyek máig ismert helynevek. Nem sokkal feljebb, Berténynél (Birtin) torkollt a Sebes-Körösbe a kétágú Mehsedpothoka. 199 1295-ben Murony határjárásában a Gamother, Kamawlther, Kertweler és Kerthwelerthew nevét említik. 200 1320-ban Gyárak (Ghiorac) mellett, Nagyszalontától délre a Quenderes, Sard, Pentectoa, és Fuc nevű vizeket sorolták fel. 1326-ban Galnaer fordul elő a Bihar megyei Árpás (Arpácel) mellett, 201 és Arkuspothaktuwe Hódosnál, ez utóbbi a torkolatra utal. 202 1329-ben aqua Eer és Nogsaar Füzesgyarmatnál, és az utóbbinál alighanem mocsárról van szó. 203 1373-ban a bélmegyeri Siresd, Byngusd és Malomeer neve jön elő, közülük az első kettő napjainkig él. 204 1394-ben Feketewer, Horgaseer, Hozywer Erdőhegynél, illetve Királyinál. 205 Ugyanebben az évben a Csabától délre eső Fövenyes határában Lencheser, Zortuser, Nager szerepel, ugyanakkor találkozunk már olyan nevekkel is, melyek a Maros törmelékkúpján kanyargó pleisztocén-kori, többnyire kiszáradt folyóvölgyekre utalnak: Zarazwelgh, Korhan völgy. Erdőhegy határában pedig a Hozywer tartozik ebbe a kategóriába. 206 Ugyanide tartozhat a Kereki határában (Pankotától - Píncota - ÉNy-ra) 1396-ban említett Pogányér kiszáradt medre, valamint a Kerecktou is. 207 Nem tudjuk, miért nevezték Bydus velg-nek ugyancsak 1396196 Dl 30751. Bárd és Chwba helye bizonytalan, csak annyit tudhatunk, hogy Zaránd megyében voltak: Györffy 1963. 171., Csánki 1890.743. 197 Györffy 1963. 643. ш Наап 1870. 6-7. 199 Györffy 1963. 675, 600. 200 Dl 1408., W. XII. 575. 201 Györffy 1963. 622. 202 Györffy 1963. 625. 203 Györffy 1963. 493, 507. 204 Dl 36825. 205 Dl 7914., Haan-Zsilinszky 1877. 56-57. Királyi Simánd, Szentmárton és Székudvar közé esett. Csánki 1890. 736. 206 Haan-Zsilinszky 1877. 56-57. 207 Márki 1892.1.235. 320
