A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Jankovich B. Dénes: Adatok a Körösvidék középkori vízrajzához és a vizek hasznosításához

Adatok a Körösvidék középkori vízrajzához és a vizek hasznosításához Cherzad, Belhidjoerdew, Kwelsewzazyo nevűeket.

87 Ugyancsak 1370-ben Iráznál egy nyárfa képezett határpontot.

88 1384-ben a Várad melletti Micske határában tölgyerdőt említenek.

89 1397-ben Dévaványa és Ecseg között találjuk a Fizestho nevű halastavat.

90 1418-ban Vári határában fordul elő először a Hordozegh név,

91 mellyel 1509-ben már mint egy erdő nevével találkozunk ismét, ugyanezen a tájon. 1429-ben a Zaránd megyei Vadaz és Chegedzegh határában a Gyepes, Kenderestho, Nyarkerek, Zewdyligeth, Kwzerdew, valamint a Samolkezy-hez tartozó Emberhalaz, Boderozo és Azowreth nevű erdőkről szerezhetünk tudomást.

92 1438-ban Gyulavári határa a Fehér-Körös révjénél egy erdőben lévő eskwthfa mellett kezdődött, majd nádas mocsarakon át a Fathelek nevű erdőig jutott. Gyula felé többek között két hársfa és az Olthuanzeke nevű erdő voltak a határpontok.

93 1448-ban Bélmegyeren egy növendék erdő kivágása miatt emeltek panaszt.

94 1468-ban - még mindig Bélmegyeren - Farkas Ugh és Halaad, Magas Marth és Inegseö Éghte, Fizes huzu töves, Huzu eleökert, Nagyfenyer, Bedekerthe, Cserhad, Nagy Gereblés erdőket nevezték meg. A helynevek közül a Horgas, Cserszád, Bélhíd, Hálád és a Gereblyés azok, melyek napjainkig fennmaradtak. Az oklevél fontos információkkal szolgál a határhasználatról is: ehhez a nemesi telekhez például csak erdők és halászóhelyek tartoztak, noha az Inegseö Éghte esetleg irtásos (égetéses) földművelésre is utalhat.

95 1470-1495 között több adat is van, hogy a Fekete-Körös völgyében Belényes (BeiusJ és Remete (Remetea) környékén erdőirtással teremtettek helyet a szőlőtelepítésre.

96 1473-ban Bölcs határjárásában (Berettyószentmárton mellett) Fewenyeserdew és Pokadombya nevű erdők fordulnak elő.

97 1478-ban Székudvar (Socodor) határában is volt erdő.

98 1480-ban Csekehida határában (Zsáka mellett) Domberdew." 1481-ben Erdőgyarak határában (Árpád és Baj között, a Gyepes partján) Nádas, 1483-ban Guzerdeye, Kerekthoerdeye fordul elő, közülük az utóbbi neve 1526-ban is Kerektho, de egy része már rét.

100 1489-ben és 1493-ban a Sarkadtól délre eső Belsők erdejét említik."

11 1496-ban ugyancsak Vári határában 34(!) erdőt neveznek meg, közülük négy még a múlt században is ismert volt valamilyen helynév formájában. Az ok87 Dl 36825., Haan 1870. 29-30. 88 Jakó 1940. 20., MRT IV/1. 131. 89 Jakó 1940. 20. 90 Dl 14751. 91 Veress 1938. 10. 92 Haan-Zsilinszky 1877. 42. Vadász és Czegedzeg Miske (Miçca) környékén, Kisjenőtől ÉK-re lehetett. Samolkeszi mai neve §omosches. 93 Dl 13245., Haan-Zsilinszky 1877. 44-45. 94 Dl 48095. 95 Haan 1870. 76-77. Az oklevél eredetije nem maradt fenn, így a helynevekben sok olvasási hiba lehet, melyeket nem tudtunk korrigálni. Vö. MRT IV/3. 3/17. lelőhely. 96 Jakó 1940. 10. 97 Jakó 1940. 20. 98 Dl 45716. 99 Jakó 1940. 20. 100 Jakó 1940. 21. 101 Veress 1938. 28. A helynévre és lokalizálására lásd Jakó 1940. 21, 213. Kissé túlzónak tartjuk Jakó Zs. következtetését, miszerint a név irtásfalura utalna, hiszen a Bél előtag annyit jelent mint „belső, belül lévő", a -sok utótag jelentése pedig „falu". Pais Dezső: „Sok" mint falunév-képző. Magyar Nyelv X (1914) 258. 313