A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)
Jankovich B. Dénes: Adatok a Körösvidék középkori vízrajzához és a vizek hasznosításához
Jankovich В. Dénes mányból azt is megtudjuk, hogy mivel Mezewgian-i Máté malmot építtetett a FeketeKörösön, a megnevezett erdők kiszáradtak, és ezáltal évente több mint ezer forint kár keletkezett bennük. 102 1497-ben Peterd mellett Ny aras nevű erdőt említ az oklevél. 103 1509-ben ismét a Feketheer melletti Hordodzegh erdő neve merül fel (lásd még 1418-nál), mely Gyula várához tartozott, 104 továbbá megtudjuk azt is, hogy a Csákyak a Bihar megyei Kerespetherd határában lévő Farkaswar nevő erdejükben sertéseket tartottak. 105 Az 1515-ben említett Chapzegh nevű erdő az egyetlen, amely a középkorban a Körösöktől távolabb esett, és a előfordul a forrásokban. Pontos helyét nem tudjuk, de a mai Murony és Kamut községektől északra esett. 106 1516-ban Komádinál Erzethwen nevű erdő és Faghalwezew nevű cserjéssel találkozunk. 107 1519-ben ismét a Vadász (lásd fentebb, 1429-nél) melletti erdők kerülnek szóba, ezekből ekkor 1 forint bevétele volt a gyulai uradalomnak. 108 Bizonyos azonban, hogy az erdők ennél sokkal többet jövedelmeztek a gyulai várnak, hogy az 1520-as években nemcsak fakitermelés és értékesítés, hanem makkoltatás is folyt a Gyula-környéki (Gyula, Vári, Keszi, Vadász, Samolkeszi és Doboz térségében) erdőkben, sőt az uradalom erdőőröket is tartott. 109 1525ben Békés és Csaba közt volt a Sykondzegh erdő, Csabától nyugatra pedig a Naghreketthyes nevű hely. 110 1552-ben pedig valamennyi dobozi, szannai és vári jobbágy, aki a gyulai vár alá tartozott, csak az erdőkben dolgozott. 111 1561-ben Telegd (Tileagd) határában fyzes insula és fyzes salicetum volt. 112 Folyók: A folyók értelmezése viszonylag egyszerűnek látszik. Itt vettem fel tehát mindazon vízneveket, melyeket a fluvius szóval jelöltek. Kivéve természetesen a Körösöket, melyek külön szerepelnek. Ebben a kategóriában is tapasztalható azonban, hogy -ér, -patak, -fok stb meghatározásokat fedezhetünk fel magában a magyar víznévben. Önmagában a fluvius elnevezésből tehát nem lehet következtetni a vízfolyás nagyságára és jelentőségére. 1177-ben fluvius Hódos Sáros határjárásában, mely Miske (Miçca) környékén volt, és az Apakere nevű vízbe torkollt. 113 1200 körül fluvius Tekereu a SebesKörös egyik mellékága, és még a múlt században is így hívták." 4 1214-ben Geszttől keletre a Narher (Nyárér)" 5 neve bukkan fel. 1291-ben Váradnál a Sebes-Körös egyik déli m Veress 1938. 54., Huszár 1822. 43. 103 Jakó 1940. 20., MRT IV/1. 19. 104 Veress 1938. 55. 105 Dl 97616., MRT IV/1. 19. 106 Dl 22714., Haan 1870. 128. 101 Jakó 1940.20. 108 Veress 1938. 74. 109 Veress 1938. 79, 88, 106, 117-121. 110 Dl 31048. 111 Veress 1938. 176. 112 Jakó 1940. 365. 113 Dl 30751., Csánki 1890. 743. 114 Györffy 1963. 493. 115 Györffy 1963. 646. 314
