A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)
Liska András: X–XI. századi temető Örménykúton
X-XI. századi temető Örménykúton típusú karperecek külső oldalának rovátkolással történt díszítése nem túl gyakori, de ismert. 42 A sírok feltárása során 5 gyűrű került napvilágra. A 9. sírban fekvő nő jobb kezének egyik ujjcsontján egy sodrott, nyitott ezüstgyűrű volt. (4. kép 3.) A gyűrű három huzalból sodrott, végei elkalapáltak. A sírból a gyűrűn kívül még két ezüst, sima, Svégű hajkarika is előkerült. (4. kép 2-4.) A sodrott gyűrűk az S-végű hajkarikák megjelenése után nem sokkal, a X. és XI. század fordulóján tűntek fel a Kárpát-medencei leletanyagban, és a XI. század végéig fordultak elő. A tárgyalt gyűrűtípust Szőke Béla nem sorolja a gyakori leletek közé, szemben a fonással előállított ezüstgyűrűkkel. 43 A már többször említett 74. sírban fekvő kislány jobb kezének gyürűsujján egy sima, egymásra hajló végű, bronz pántgyűrű (7. kép 7.), középső ujján pedig egy kétsoros, függőleges irdalással díszített, az előzőhöz hasonló formájú, bronz pántgyűrű volt (7. kép 8.). Mindkét pántgyűrűt középen kissé megvastagodó keresztmetszetű lemezből hajlították. A pántgyűrűk között a korszakban a díszítetlen példányok gyakoribbak voltak, mint a díszítettek. 44 A sima, középen megvastagodó keresztmetszetű gyűrűket a sodrott ezüstgyűrűkkel és a sima, S-végű hajkarikákkal Jochen Giesler azonos kronológiai síkon helyezte el. 45 Szőke Béla szerint a XI. század első felében még viselték az ilyen típusú pántgyűrűket. 46 Szőke Béla Miklós és Vándor László valószínűsíti, hogy hasonló példányok egészen a XI. század második feléig használatban voltak a pusztaszentlászlói temetőben. 47 A 28. sírban fekvő gyermek csontvázának bal bordaíve alatt feküdt egy igen vékony ezüsthuzalból készült, kisméretű, kerek átmetszetű karika, amely gyűrű gyanánt is szolgálhatott. (5. kép 4.) A sírt egy I. László dénár keltezte. Az 52. sírban a csontváz bal kezének középső ujján egy sima, kerek átmetszetű, nyitott bronzkarika volt (5. kép 11.), a koponya mindkét oldalán pedig egy-egy, az előzőhöz hasonló, sima bronzkarika feküdt (5. kép 12-13.). A három karika közül az, amelyik gyűrűként szolgált, a másik kettőnél jóval vastagabb volt, ám mindhárom karika átmérője nagyjából megegyezett. A különböző átmetszetű, sima, nyitott karikagyűrűk keltezése nem könnyű. Szőke Béla a XI. század elejére helyezte megjelenésük időpontját, s véleménye szerint használatuk a század végéig kimutatható. 48 A leletanyag értékelésének segítségével felállítva a feltárt sírok relatív kronológiai sorrendjét, kiderül, hogy a temető legkorábbi temetkezései az 5. és a 86. sír. Mindkét sírban férfi feküdt, mellékleteik teljesen eltérőek voltak a temető többi sírjában nyugvókétól. Az 5. sírban két, feltehetően vállas típusú kengyel széttöredezett darabjai (8. kép 1-5.) és egy nagyméretű hevedercsat töredékei (9. kép 7-8.) voltak a halott lába42 A nagyváradi temetőből említ egy hasonló darabot Szőke Béla. (Szőke 1962. 95.) Medgyesi Pál Sarkadkeresztúrról közölt egy Salamon pénzzel keltezett példányt, amely az örménykútihoz hasonlóan a sírban fekvő nő csontvázának jobb alkarján volt. (Medgyesi 1993. 489.) 43 Szőke 1962. 97. 44 Szőke 1962.96. 45 Giesler 1981. Taf. 53. 46 Szőke 1962. 97. 41 Szőke-Vándor 1987. 68. 48 Szőke 1962. 97. 189