A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Liska András: X–XI. századi temető Örménykúton

X-XI. századi temető Örménykúton típusú karperecek külső oldalának rovátkolással történt díszítése nem túl gyakori, de is­mert. 42 A sírok feltárása során 5 gyűrű került napvilágra. A 9. sírban fekvő nő jobb kezé­nek egyik ujjcsontján egy sodrott, nyitott ezüstgyűrű volt. (4. kép 3.) A gyűrű három huzalból sodrott, végei elkalapáltak. A sírból a gyűrűn kívül még két ezüst, sima, S­végű hajkarika is előkerült. (4. kép 2-4.) A sodrott gyűrűk az S-végű hajkarikák meg­jelenése után nem sokkal, a X. és XI. század fordulóján tűntek fel a Kárpát-medencei leletanyagban, és a XI. század végéig fordultak elő. A tárgyalt gyűrűtípust Szőke Béla nem sorolja a gyakori leletek közé, szemben a fonással előállított ezüstgyűrűkkel. 43 A már többször említett 74. sírban fekvő kislány jobb kezének gyürűsujján egy sima, egymásra hajló végű, bronz pántgyűrű (7. kép 7.), középső ujján pedig egy két­soros, függőleges irdalással díszített, az előzőhöz hasonló formájú, bronz pántgyűrű volt (7. kép 8.). Mindkét pántgyűrűt középen kissé megvastagodó keresztmetszetű le­mezből hajlították. A pántgyűrűk között a korszakban a díszítetlen példányok gyako­ribbak voltak, mint a díszítettek. 44 A sima, középen megvastagodó keresztmetszetű gyű­rűket a sodrott ezüstgyűrűkkel és a sima, S-végű hajkarikákkal Jochen Giesler azonos kronológiai síkon helyezte el. 45 Szőke Béla szerint a XI. század első felében még visel­ték az ilyen típusú pántgyűrűket. 46 Szőke Béla Miklós és Vándor László valószínűsíti, hogy hasonló példányok egészen a XI. század második feléig használatban voltak a pusztaszentlászlói temetőben. 47 A 28. sírban fekvő gyermek csontvázának bal bordaíve alatt feküdt egy igen vékony ezüsthuzalból készült, kisméretű, kerek átmetszetű karika, amely gyűrű gyanánt is szol­gálhatott. (5. kép 4.) A sírt egy I. László dénár keltezte. Az 52. sírban a csontváz bal kezének középső ujján egy sima, kerek átmetszetű, nyitott bronzkarika volt (5. kép 11.), a koponya mindkét oldalán pedig egy-egy, az előzőhöz hasonló, sima bronzkarika fe­küdt (5. kép 12-13.). A három karika közül az, amelyik gyűrűként szolgált, a másik kettőnél jóval vastagabb volt, ám mindhárom karika átmérője nagyjából megegyezett. A különböző átmetszetű, sima, nyitott karikagyűrűk keltezése nem könnyű. Szőke Béla a XI. század elejére helyezte megjelenésük időpontját, s véleménye szerint használatuk a század végéig kimutatható. 48 A leletanyag értékelésének segítségével felállítva a feltárt sírok relatív kronológiai sorrendjét, kiderül, hogy a temető legkorábbi temetkezései az 5. és a 86. sír. Mindkét sírban férfi feküdt, mellékleteik teljesen eltérőek voltak a temető többi sírjában nyug­vókétól. Az 5. sírban két, feltehetően vállas típusú kengyel széttöredezett darabjai (8. kép 1-5.) és egy nagyméretű hevedercsat töredékei (9. kép 7-8.) voltak a halott lába­42 A nagyváradi temetőből említ egy hasonló darabot Szőke Béla. (Szőke 1962. 95.) Medgyesi Pál Sarkadke­resztúrról közölt egy Salamon pénzzel keltezett példányt, amely az örménykútihoz hasonlóan a sírban fekvő nő csontvázának jobb alkarján volt. (Medgyesi 1993. 489.) 43 Szőke 1962. 97. 44 Szőke 1962.96. 45 Giesler 1981. Taf. 53. 46 Szőke 1962. 97. 41 Szőke-Vándor 1987. 68. 48 Szőke 1962. 97. 189

Next

/
Oldalképek
Tartalom