A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Liska András: X–XI. századi temető Örménykúton

X-XI. századi temető Örménykúton A 11. sírban két 18 mm-es (4. kép 5, 7.), a 34. sírban egy 29 mm-es (4. kép 17.), a 41. sírban pedig egy 20 és egy 24 mm-es darab volt (5. kép 7, 9.). A sima, S-végű hajka­rikák 960/970 körül váltották fel a sima haj karikákat a Kárpát-medencei temetők lelet­anyagában. Ez a váltás az Alföldön később zajlott le, az S-végű hajkarikák használata az adott régióban csak a XI. század közepétől vált tömegessé. 33 Ilyen módon a vasta­gabb huzalú, nagyobb méretű darabok megjelenése is a XI. század közepére tehető, a bordázott, S-végű hajkarikákkal együtt. 34 Ez utóbbi típusnak két példánya a 19. sír csontváza mellett volt. (4. kép 8, 9.) A 79. sírban egy nagyméretű, 26 mm-es hajkari­ka volt (5. kép 17.), a 83. sírban fekvő nő ujjaira pedig gyűrű gyanánt húztak két letö­rött végű, bordázott karikát (6. kép 11, 13.). Mindössze három sírból került elő hajka­rika más, kronológiailag értékelhető lelettel együtt. A 9. sírban a két kisméretű, ezüst, sima, S-végű hajkarika mellett egy sodrott ezüstgyűrű volt. (4. kép 2-4.) A 28. sír ha­sonló típusú karikái mellett egy I. László kori érem (5. kép 2-5.), a 19. sír ezüst, bor­dás, S-végű hajkarikái mellett pedig egy Salamon király korából való dénár került nap­világra (4. kép 8, 9, 15.). Hajkarika gyanánt használhatták az 52. és a 71. sírból előkerült, kerek átmetszetű, sima bronzkarikákat. (5. kép 12-13, 16.) Mindkét sírban a koponya mellett helyezked­tek el az ékszerek. Az 52. sírban a koponya mindkét oldalán, a 71. sírban csak a kopo­nyajobb oldalán volt egy ilyen tárgy. Pontos keltezésük nehézkes, ebben talán az nyújt­hat segítséget, hogy az 52. sírban a hajkarikákon kívül egy harmadik, a hajkarikáknál vastagabb, hasonló bronzkarika volt gyűrűként a halott bal kezének középső ujján. (5. kép 11.) Az ilyen gyűrűk megjelenése Szőke Béla szerint a XI. század elejére tehető, s használatuk a század végéig bizonyos. 35 Ez alapján talán a sima karikák is erre a kro­nológiai szakaszra keltezhetok, megkülönböztetve őket a X. században használt sima karikáktól, amelyeknek a használatát az S-végű hajkarikák váltották fel a fent már jel­zett időpontban. Ezek a X. századra helyezhető, sima, nyitott hajkarikák sokkal véko­nyabb huzalból készültek, mint a tárgyalt példányok. A nyakperecek a Bijelo Brdo-i kultúra jellegzetes darabjai. A nyakperecekkel kap­csolatos állásfoglalásokat átfogóan Szabó János Győző összegezte. 36 Véleménye szerint a vékonyabb huzalú példányok korábbiak, mint a vastagabb szálból készültek. Megje­lenési idejük azonos a sima, S-végű hajkarikák feltűnésével. A 4,5 mm fölötti átmérő­jű darabok tovább voltak részei a leletanyagnak a Kárpát-medencében, mint a véko­nyabbak. A sarudi temetőben előfordult nyakperecek többségét gyermekek viselték. 37 Örménykúton, a temető 74. sírjában nyugvó kislányt temették nyakpereccel a nyaká­ban. A három vékony huzalból sodrott ékszerre egy kis bronzgyűrűt húztak, hogy még díszesebb legyen. (7. kép 1.) Ezt a díszítési módot Szőke Béla is említi. 38 A sírból elő­került a nyakperecen kívül két bronz, nyitott pántgyűrű, valamint négy nagyobb, folya­tott díszítésű és egy kisebb, sima, nyomottgömb formájú pasztagyöngy is. (7. kép 2-8.) 33 Mesterházy 1965. 104. 34 A korai darabok átmérője nem éri el a 20 mm-t. {Szőke 1962. 86.) 35 Szőke 1962. 97. 36 Szabó 1980. 52. v Szabó 1980. 54. 38 Szőke 1962. 92. 187

Next

/
Oldalképek
Tartalom