A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Liska András: X–XI. századi temető Örménykúton

Lis ka András A tárgyalt korszak temetőiből előkerült gyöngyök tipológiája és kronológiai elhelyezése meglehetősen kidolgozatlan. Az örmény kúti sírokban az üvegpasztából készült gyöngyöknek több típusa is megtalálható volt. Apró, 3-4 mm átmérőjű, világosbarna színű gyöngyök voltak a 28. sírban, I. László dénárjával keltezve. (5. kép 1.) Nyomottgömb formájú, az előzőeknél nagyobb átmérőjű, sötét és világos színű gyöngyök a 23. (4. kép 10-14.), és a 60. sírból (6. kép 6-7.), ezekkel megegyező nagyságú és formájú, de folyatásos díszű darabok pedig szintén a 60. sírból kerültek elő (6. kép 3-5.). A folyatásos eljárással, tehát az alapszíntől eltérő színű üvegpasztacsíkok ráfolyatásával készült példányok nagyobb méretű változatai a már említett, 74. sírban fekvő kislánynyal voltak eltemetve. (7. kép 2-6.) A sírokból összesen 2 db, az előzőekhez hasonlóan üvegpasztából készült, fehér színű, hordó alakú, 6 mm átmérőjű gyöngy ismert. Ez a típus all. sírban két bronz, sima, S-végű hajkarikával együtt (4. kép 6.), a 64. sírban pedig magányosan fordult elő (5. kép 15.). A felsorolt gyöngyök keltezőértéke igen kétséges, a tárgyalt típusok nagyrészt a X. század végétől egészen a XII. század elejéig helyezhetők el kronológiailag, ami a pontosabb datálást nem segíti elő. A feltárt sírokból két karperecnek tűnő tárgy került elő. A 86. sírban egy férfi volt eltemetve a lovával együtt. A feldúlt sírból, amelyben az emberi és lócsontok teljesen összekeveredve feküdtek, egy bronz fülesgomb, nyílhegyek tüskéi, és egy nagyon vékony, ezüstlemezből készült, 7 mm szélességű pántkarperec töredékei kerültek napvilágra. (9. kép 1-6.) A sív mindenképpen a temető betelepítésének korai szakaszára keltezhető, vagyis a sír - a teljes leletegyüttest vizsgálva - bizonyosan X. századi, legfeljebb a XI. század elejéről származhat. A vékony ezüstlemezből kivágott „karpereccel" kapcsolatban írta Szőke Béla, hogy a köznépi temetőkben is feltűnő, kikerekedő végű, valamint a pödrött végű, szintén ezüstlemezből készült példányok nem tévesztendők össze a honfoglalás kori sírokban a csuklón, vagy a bokán előforduló, vékony ezüstlemezből kivágott, keskeny szalagokkal, amelyeknek pontos rendeltetése ismeretlen.

39 Mivel jelen esetben csupán apró, összeilleszthetetlen töredékekről van szó - amelyek valóban egy igen vékony lemezből kivágott, keskeny szalagot alkottak valaha -, inkább az utóbbi, talán a halotti öltözéket ékesítő, keskeny ezüstszalagokra gondolhatunk, semmiképp sem figyelmen kívül hagyva a sír bolygatott voltát. Ez utóbbi feltevésünket alátámasztja az is, hogy az említett ezüstlemez karperecek kizárólag női sírokból, míg a keskeny ezüstszalagok férfisírokból ismertek.

40 A 26. sírban fekvő nő jobb alkarjára egy kissé elkeskenyedő végű, négyszögletes átmetszetű bronzkarperecet húztak, melynek külső oldalát ferde rovátkolással díszítették. (4. kép 20.) A csontváz koponyájának jobb oldalán egy ezüst, sima, S-végű hajkarika feküdt. Ez a típus, az előzővel ellentétben jól ismert a XI. századi köznépi temetők anyagában. Megjelenésük ideje azonos volt az S-végű haj karikákéval. A XI. század folyamán a korábban egyenletes keresztmetszetű karperecek helyett a középen megvastagodó példányok váltak gyakoribbá, használatuk a XII. század elejéig tartott.

41 A tárgyalt 39 Szőke 1962.71. 40 Szőke 1962.71. 41 Szabó 1980. 66. 188