A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Liska András: X–XI. századi temető Örménykúton

Liska András A hasra fektetett halott közvetlen közelében tárták fel a 25. sírban nyugvó nő csontvázát. Karjai deréktájon keresztezve feküdtek, lábait térdben behajlítva, kissé felhúzták. Ebben az esetben is a visszajáró halottól való félelem miatt helyezték el keresztezve a halott végtagjait. A temetőrészlet feltárása során több sír esetében is észlelni lehetett - az ásató megállapítása szerint korabeli - bolygatások nyomait. A 11., 17., 75. és a 84. sír csontvázainak nyakcsigolyái hiányoztak, a 21., 47., 53., 65. és a 67. sírban pedig a mellkason lehetett bolygatásra utaló rendellenességeket megfigyelni. (10. kép 2, 4, 11. kép 8.) A néphitben még a közelmúltban is fellelhető volt, hogy a vasnak, az éles vastárgyaknak varázserőt tulajdonítottak, s bajelhárító, rontást elűző céllal kerültek az elhunytak mellé. A sírokban talált munkaeszközöket, vastárgyakat kultikus céllal helyezték a halott közelébe azzal a szándékkal, hogy a meghalt a másvilági léte során a tárgyak „bajelhárító erejét" hasznosíthassa, a Gonosz ne költözhessen be az elhunyt testébe.

31 A tárgyalt temetőrészlet sírjai közül az 59., 60., 80. és a 84. sírban volt a halott mellett vaskés. A 60. sírban az említett kés mellett egy vascsipesz töredékei is előkerültek a sírból. (6. kép 1-2.) A 83. sírban egy terhes nő nyugodott. A mellkasi rész bal oldalára egy szegecselt vaslemez töredékét helyezték. (6. kép 9.) A vascsipesz esetének kivételével szinte bizonyos, hogy a többi vastárgyat a fent említett babonás meggondolások miatt temették el a halottakkal. A XI. század második évtizedétől fordulnak elő pénzek a sírokban. A túlvilágra átszállító révésznek szánt ún. „Charon-pénz" elsődleges előfordulási helye a szájban, valamint a koponyán és környékén volt.

32 Az Örménykút 13. számú lelőhelyen feltárt temetőben a 19. sírban az állkapocs bal szöge alatt, a 28. sírban a halott szájában, a 32. sírban az állkapocs jobb oldalán, a 37. sírban a bal térd magasságában, a 40. sírban pedig a jobb bokacsont mellett került elő pénz. (10. kép 3, 11. kép 1.) Az említett öt pénzleletes sír a temetőrészlet délkeleti részén, egymástól kis távolságra helyezkedett el. A temetőnek ezen a területén feltárt többi sír leletei, valamint a pénzeknek a keltezése alapján ez a temető legkésőbbi sírokat tartalmazó szeglete. A leletanyag A temető 24 sírjában voltak mellékletek (28,3%). A temetkezési szokások tekintetében már tárgyalt vastárgyakon és pénzeken kívül, szinte csak ékszereket helyeztek a halottak mellé. A korszakban általános S-végű hajkarikáknak több típusa is előfordult a temetőben. A kisméretű, ezüst, sima, S-végű hajkarikák átmérője 15-19 mm között volt. Az 1. és a 39. sírban csak egy (4. kép 1, 18.), míg a 9. és 28. sírban két ilyen karikát találtak (4. kép 2, 4, 5. kép 3, 5.). A 83. sírból az előző típusnak két nagyobb, 22 és 24 mm-es változata került elő. (6. kép 11, 14.) A bronzból készült, sima, S-végű hajkarikákból nagyobb példányokat sikerült feltárni, mint a kisebb méretű, ezüstből készült karikákból. 31 Solymossy 1933. 97., László 1944. 88. 32 Tettamanti 1975. 103. 186