A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Liska András: X–XI. századi temető Örménykúton

Liska András számolható az eltemetés évszakhoz köthető időpontja. Tettamanti Sarolta szerint az északnyugat-délkeleti irány felé való eltérés, tehát az őszi-téli időszakban történt elte­metés gyakoribb, mint a délnyugat-északkelet felé való eltérés, vagyis a tavaszi-nyári időszakban történt eltemetés. 17 Ez az arány a tárgyalt örménykúti temető esetében is ha­sonlóan alakult. Megjegyzendő azonban, hogy a sírok tájolásbeli eltérése esetleg a domborzati viszonyokkal is összefüggésbe hozható, hiszen a sírok elhelyezkedése kö­veti a Maczonkai-domb keleti lejtőjének irányát, felvéve a fent említett, ún. legyezőala­kot. A temetőben két dél-északi irányú sírt tártak fel. A 62. sír gyermekcsontváza a 66. sírban fekvő nő csontvázának vállánál feküdt. Tőle nyugatra helyezkedett el a 75. sír felnőtt csontváza, hasonlóképpen tájolva. Az Alföldön előfordulnak a korabeli teme­tőkben dél-északi és észak-déli tájolású sírok. Az örménykúti temető közelében, két szarvasi temetőben (Szarvas-Ószőlőben és Szarvas-Rózsáson) is feltártak hasonló tájo­lású sírokat, bár számuk igen csekély volt. 18 A temetőben előkerült egy fordított tájolású sír is. A 42. sír melléklet nélküli, fel­nőtt halottjának csontvázát valószínűleg a 43. vagy a 45. sír ásásakor bolygatták meg. Annak ellenére azonban, hogy ez az egyetlen, a későbbi sírok ásása során megbolyga­tott sír a temetőben, minden bizonnyal a temetőhöz tartozik, annál nem korábbi. A for­dított tájolás hitvilágbeli szerepét a megkülönböztetés járulékos elemeként értelmezhet­jük. 19 Ezért feltételezhető, hogy rituális okok miatt helyezték el a 42. sír halottját for­dítva, a szabályosan eltemetett halottak fektetésétől eltérően. A feltárás során csupán néhány sírnak a formájáról sikerült pontos adatokat gyűj­teni. Az ásatási dokumentáció alapján két típusba sorolhatók a sírgödrök alakjának vál­tozatai. Téglalap alakú, lekerekített sarkú sírgödörbe temették a 17., a 19. és az 55. sír halottjait. (10. kép 2-3, 11. kép 10.) A sírgödör alakja láb felé keskenyedő, lekerekített sarkú volt a 21., 44., 47. és az 52. sír esetében. (10. kép 4, 11. kép 6, 8-9.) Ezek a sí­rok a temetőrészlet délnyugati részén, egymás közelében helyezkedtek el. A 21. és a 44. sírban felnőtt csontváza feküdt, medencére helyezett, összekulcsolt kezekkel. A 44. sírban bizonyosan férfi volt. A 47. és az 52. sírban szintén felnőtteket helyeztek el, a 47. sírban férfi, az 52. sírban pedig nő nyugodott. A feltárt temetőrészlet sírjai közül 65 sír mélységéről rendelkezünk adatokkal. 2 " A legjellemzőbb a 60 és 80 cm közötti mélység volt (46,1%). Kevésbé gyakori a 40 és 59 cm közötti (16,9%), és a 81 és 90 cm közötti (13,8%) érték. Csupán nyolc csontváz fe­küdt 91 cm-nél mélyebben (12,3%), és hét sír halottját temették 39 cm-nél sekélyebb­re (10,7%). Az ásatási dokumentáció két sír esetében tesz említést koporsóra utaló nyomokról. A 6. sírban gyermek csontváza feküdt, s nem messze tőle, északkeleti irányban helyez­kedett el a 8. sír. Mindkettő melléklet nélküli volt, de az utóbbiból felnőtt csontváza ke­rült napvilágra. Mindkét temetkezésnél valószínűleg szegeletlen, fából készült sírládát 17 Tettamanti 1975. 91. 18 Tettamanti 1975. 93. 19 Szabó 1976. 66. 20 A feltárás során a sírok mélységét nem az eredeti, hanem a legyalult felszíntől mérték. 184

Next

/
Oldalképek
Tartalom