Takács László: Négy állomás József Attila életútján (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 15. Battonya-Békéscsaba-Mezőhegyes, 1990)
ezek látványa Juhász Gyulát is megihlette Tápén (Tápéi Krisztus), s tudjuk, hogy igen erős volt a diákköltő József Attilára Juhász Gyula hatása. A battonyai kereszt nem kifejezetten paraszti kegy hely. Battony ától körülbelül 5 kilométerre az aradi úton, egy mesterségesen emelt dombon található ma is. Valamivel igényesebb képzőművészeti alkotás, mint az országutakon látható, inkább néprajzi jellegű feszületek. Tájékozódási pontul szolgált régen is, ma is. Az akkor még meglévő tanyavilágban úgy igazították útba az érdeklődőket a keresett tanyák helyéről, hogy a Balta-kereszt előtt, vagy után, esetleg közelében hol található a megkérdezett tanya. Neve jellegzetes földrajzi névként él még ma is Battonyán. A kereszt talpazatán vallásos szöveg található. Ebből megtudjuk, hogy Balta Emánuel battonyai földbirtokos állíttatta 1854ben, azért ott, mert földbirtokai annak közelében voltak. (A leletmentő ásatásokat végző régészek azt is feltételezik erről a helyről, hogy századokkal ezelőtt megfigyelőhely, őrdomb lehetett. Battonyán több ilyen mesterséges domb és halom található: közelében a Sziondahalom, távolabb tőle a Cikóhalom.) Mindenesetre tény, hogy a terület kiemelkedett az aradi út jobb szélén a jellegét tekintve egyébként alföldi tájból. A Balta-kereszthez felmenve az ember fent érezhette magát, lelátott a forgalmas aradi útra, ahol emberek, kocsik, járművek jöttek-mentek. Feltételezhetően itt is üldögélhettek József Attila és battonyai ismerősei. Szabados és Bánhegyi visszaemlékezései szerint a beszélgetés témája a hely atmoszférájához illő volt. József Attila elmondta nekik, hogy Pléh-Krisztus cimen írt egy költeményt, sőt az a gondolat foglalkoztatja, hogy hasonló címen egy verseskötetet szeretne összeállítani és kiadatni. Amikor a József Attila kritikai kiadásokban kerestem ennek a feltételezett költeménynek a címét, esetleg szövegváltozatát, nem találtam. Tény viszont, hogy a S toll Béla által közreadott 1984-es szövegkritikai kiadásban 16 szövegváltozat van feltüntetve, ami erősen valószínűsíti, hogy végül is a címet is az eredetihez képest megváltoztatta József Attila. Erre utal az is, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeumban a szövegforrásként megjelölt első kéziratban cím nélkül, ceruzával írott fogalmazvány található, amelynek központozása még hiányos, s az utolsó szakasz helyhiány miatt az első fölé került. Alatta IV. 29. keltezés található. Tudjuk, hogy József Attila egyéb verseiben is meglehetősen sok a szövegváltoztatás ebben az időben. Egy évvel a Lázadó Krisztus után íródott Mindent hagyok című verse is bizonyíték erre, amelynek első versszakát teljesen átírta. 40 Számomra az volt bizonyítóbb erejű a feltételezésre, hogy Szabados János Elemér és Bánhegyi István elmondta, József Attila véleménye szerint a konvencionális istenhit bizonyos revízióra szorul. Olyan értelemben, hogy az ember, az egyén, és különösen a költő, aki természetszerűleg sokat észrevesz a rejtett valóságok titkaiból, azonosíthatja magát a Teremtővel. A dolog természetességéből adódóan „lentről" és „belülről" jobban láthatja a Föld lakóinak ezernyi baját-gondját, mint az irreális körülmények között magasan trónoló Isten. Hogy ennek a felfogásnak a kialakításához a battonyai hittanvizsgai közvetlen élményanyag támpontot adhatott-e, azt nehéz lenne biztonságosan eldönteni. 40
