Takács László: Négy állomás József Attila életútján (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 15. Battonya-Békéscsaba-Mezőhegyes, 1990)
összegző verse 1937-ből. Ady Endre és Juhász Gyula hatásán nem csodálkozhatunk. Ady Endrét még budapesti tartózkodása idején alaposan megismerte. Életrajzíróitól tudjuk, hogy egyik budapesti hölgyismerőse lepte meg először Ady verseskötetével, s a költemények elolvasása és végiggondolása igen nagy hatással volt rá. Nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy Makóról Budapestre írott egyik levelében azt írja nővérének, hogy karácsonyi ajándékba Ady verseskötetet kér. Makói tanárai és pártfogói szintén rajongtak Ady ért, internátusi szobatársai, közöttük szinte egyetlen közvetlen barátja, Balogh Jóska is érdeklődött Ady költészete iránt. Ady hatását József Attila pályakezdésére Szabolcsi Miklós is hangsúlyozta és kellő részletességgel feldolgozta. 27 Talán nem kellően észrevett hatás József Attila fiatalkori költészetében a műfaji jellegzetességeken kívül az impresszionista vonások „eredeztetése". Témánk szempontjából különösen fontos, hogy a Gebe Mártának ajánlott egész verseskötet alaptónusát, de elsősorban a bevezető versét, az Ó zordon szépség kezdetű költeményét mennyi rokon vonás kapcsolja Tóth Árpád költészetéhez. A kifejező jelzők használata: zordon szépség, véres, könnyű ékszer, az eufemisztikus jellegű választékos, finom, vizuális erejű kifejezések (trónusodhoz jöttem, bús koldus, dús élet hegye, ájult lelket hoztam, mákonyos varázs, hideg mint néma mosolygásod, büszke viadal) mind-mind Tóth Árpádra emlékeztetnek. Maga az „ékszer" kifejezés használata tipikusan Tóth Árpádnak, a „szavak szobrászának" a költői világához tapad. De egyéb költeményekben is lehetne igazolni Tóth Árpád erőteljes hatását a diákköltő József Attilára. A 17 éves költő tudatosan fordult az elődökhöz, vagy éppenséggel követendő kortársakhoz. Igyekezett megismerni kora legkiválóbb költőit és elsajátítani tőlük a legmodernebb művészi eszközöket. Valamilyen csatornán át ismerhette Tóth Árpád verseit és köteteit is. A tőle kapott indíttatás nem mellékes és nem is dehonesztáló. A fiatal makói diák művészi érésének és érzékenységének is jó igazolása. De éppen az a csodálatos az első verseskötet több versében, hogy emellett hogyan tud eredeti „József Attilá-s" lenni a költői tehetségét bontogató fiatalember. Nagyon fiatalon hogyan emelkedik bizonyos tekintetben Ady, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád fölé. Ezt a képességét ismerte fel költő-pártfogója, Juhász Gyula is a Szépség koldusához írott előszavában. Természetes, hogy rajongott Juhász Gyuláért. Az egykori makói tanár költőnek nagy kultusza volt Makón. Szegedről vissza-visszatért kedvelt kisvárosába, barátai azonosak voltak a fiatal József Attila támogatóival. (Espersit János, Diósszilágyi Sámuel, Kesztner Zoltán, a makói lapok jelesebb újságírói.) József Attilának nagyon jóleshetett, hogy fiatalon olyan emberek szellemi közösségébe került, akik méltányolták tehetségét, s akik összekötötték ot a Szegeden élő Juhász Gyulával, Móra Ferenccel s a többi, Szegeden alkotó íróval, költővel. Több jel azt mutatja, hogy József Attila szívesen elkísérte Juhász Gyulát és a makóiakat Csanád megye nagyobb településein tartott előadásaikra is. A makói József Attila emlékkiállításon egy olyan plakátot is találtam, amelyik Espersit János, Diósszilágyi Sámuel és Juhász Gyula elő29
