Takács László: Négy állomás József Attila életútján (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 15. Battonya-Békéscsaba-Mezőhegyes, 1990)
adásaira invitálja a hallgató közönséget. A plakátot a battonyai Ruber-nyomdában készítették, feltételezhető, hogy ezen az előadás-sorozaton hallgatóként a fiatal József Attila részt vett. 28 József Attila és Juhász Gyula igen meleg hangú levelezése egymással, s a Szépség koldusa nagyon szép bemutató, ajánló sorai egyaránt bizonyítják, hogy nem alaptalan volt a diákköltő József Attila ragaszkodása példaképéhez, pártfogójához. Érdekes módon Juhász Gyula József Attilára gyakorolt hatása főként az impresszionista beütéseket részben átvevő, részben azokat már bizonyos tekintetben továbbfejlesztő költeményekben mutatkozik meg. (Szeged alatt, Juhász Gyulához, Juhász Gyuláról való nóta.) Hogy tartós volt tisztelete, ragaszkodása, szeretete Juhász Gyulához, mi sem bizonyítja jobban, mint 1937-ben, súlyosbodó betegsége idején is őszintén megdöbbenti Juhász Gyula öngyilkossága, s olyan versek tanúsítják ezt, mint a Meghalt Juhász Gyula, s а Te öngyilkos . . . kezdetű. (Van abban valami elgondolkoztató és sorsszerű, hogy röviddel ezeknek a költeményeknek a megjelenése után a Mester Tanítványa is életét vesztette, s ez a megállapítás akkor is igaz, ha mindkettőjük halálának körülményeit enyhítőén magyarázgatni próbáljuk.) A 17 éves József Attilának a Szépség koldusa kötetben vannak azonban olyan költeményei is, amelyek már nem az őt ért hatásokat, hanem a saját maga átélt élményét és művészi megfogalmazását tükrözik. Azt hiszem, célszerű ezeket összekapcsolni az előzményekhez kapcsolódó életkori sajátosságokkal. Az 1922-23-ban írott költeményekben szembetűnő motívum a valahová tartozás vágyának erőteljes jelentkezése. (Ez egyébként a költő egész életútjára vonatkozó igény volt.) Családi körülményei ismertek: édesapját csak alig ismerte, a szeretett Mama 1919 végén meghalt, nővérei minden jó szándék ellenére sem tudták pótolni a szülők hiányát, gyámapjához fűződő viszonya tele volt számára idegen ellentmondásokkal. Természetes hát, hogy barátra, társra vágyott makói diákévei idején. Ez a „társkeresés" talán agresszívabb volt a kelleténél, nemegyszer visszariasztotta a hozzá közeledő személyiségeket is kiéhezett, inkább vélt szenvedélyessége miatt. Úgy vélem, becsületes dolog ezt a feltételezést bevallani. Az természetes, hogy egy 17 éves költő ír szerelmes verseket. Az ihletért tulajdonképpen nem is kellett messze mennie. A DMKE internátusban igazgatója, egyben a gimnáziumban matematikatanára volt Gebe Mihály, akinek két leánya volt, mindketten az internátus szolgálati lakásában laktak a szülőkkel együtt. Nagyon helyes, jól nevelt úrilányok voltak, s természetes, hogy felkeltették a kamasz kollégista fiúk érdeklődését. Gebe Mihály fiatalabb leánya, Gebe Márta mindössze egy évvel volt fiatalabb József Attilánál. A szülők sem vehették rossz néven, ha Attila előbb félszegen, majd egyre bátrabban és gyakrabban kézzel írott költeményeket adott elolvasásra „ Tusikának", s véleményét várta az adott költeményekkel kapcsolatban. Ezeket a verseket azután ajánlással is ellátta (Vers(ek) Mártának, Vers Mártuskának). Az egyszerűség kedvéért Márta-verseknek nevezem ezeket a költeményeket, megjegyezvén, hogy a később Vágó Mártához írott költeményeket nem szabad ide sorolni. 30
