Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

M. Martyin Emília: A dobozi viselet alakulása

Dobozon a fehér, fekete, drapp, sima, vagy önmagában kockás vagy csíkos patentharisnyát viselték, ünneplőre pedig fehér harisnyát, később flórharisnyát húztak a lábukra. A harisnyát madzaggal vagy „trupántlival" kötötték meg a térd felett. Nyáron általános volt a mezítlábas viselet, de már vásárolták a virágmintás szegedi és az egyszerű bőrpapucsot is. Ünnepnapokon fekete, „spangnis" bársonycipőt húztak fel, télen pedig „fűzős cipőt" hordtak. A negyvenes évek divatja volt a „nyíkorgós cüpő", s ekkor terjedt el a lakkcipő viselete is. A kisebb méretű dísztárgyak közül, amelyek ünnepélyesebbé teszik a viselő megjelenését, a doboziak az egyszerű, egy-négy soros gyöngyöt, „kalárist" viselték ünnepnapokon, vagy bársonyszalagot kötöttek a nyakukba. A század közepére a keszkenő már teljesen eltűnik a dobozi viseletből. Ruhaneműk tisztítása, tárolása A ruhaneműt a parasztasszonyok rendszeresen, hetenként mosták, természetesen ha megáztak vagy elpiszkolódott, hamarabb lecserélték. A vászonneműek mosása nehéz volt, azokat házilag készült szappan- vagy hamulúggal tisztították. A Körös hídjánál, sulykolással tisztították a vászon ruhaneműeket s ezek festett változatát. Száradás után a házi vászonból készült ruhadarabokat mángorolták, de már a keményített gyolcsvászon alsószoknyákat „nyerseitek", nedvesen vasalták a tüzes vasalóval. A gyári alapanyagú ruhaneműket is vasalták, vagy vasalatlanul öltötték magukra. A ruhaneműk tárolása a múlt század végén a láda („rózsás is vót, de vót, amékbe vésve vót a díszítés") szolgált. Az 1910-es években a láda szerepét az alacsonyabb, fiókos tárolóbútor, a sublót, vagy a kisebb kaszli vette át. A ruhaneműt ebbe helyezték szépen összehajtogatva, külön választva az „ünneplő" és „hetelő", „kimenő" ruhákat. Annak ellenére, hogy a század elején már sok helyen „sifon", szekrény is volt, a sublót használatát — mivel az olcsóbb volt — csak nehezen tudta kiszorítani. Életkorhoz, ünnepekhez, jeles alkalmakhoz kapcsolódó öltözködési szokások, rituális öltözet Az emberélet fordulóihoz, az év jeles napjaihoz, a fiatalság társas életének alkalmaihoz ünnepibb, más öltözködési szokások kapcsolódnak. Az újszülöttet kis, hátul megkötős ingbe, és áll alatt megkötött slingolt díszítésű fejkötőbe öltöztették. A kisded pelenkáját elnyűtt vászonneműkből készítették. Négy sarkú kis dunna volt a gyermek pólyája, amit fejénél díszítettek és dunnakötővel kötöttek meg. A nagyobbacska, járó gyerekek, nemüktől függetlenül egészen az iskola megkezdéséig hátul gombos vagy belebújós kantusban jártak. A kantusruhát az anya vagy valamelyik falusi varróasszony varrta meg, s alatta nyáron semmit, 447