Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Laurinyeczné Sinkó Rozália: Hagyományos népi lakáskultúra Dobozon

értő, barkácsoló gazda is kifaragta, összeállította családja kisebb, nagyobb székeit. Például eperfából körtefa berakásokkal, a szék oldalára, támlájára a készítő vagy megrendelő, esetleg megajándékozott nevét, a készítés idejét vagy valamilyen jeles esemény dátumát rakták ki, egyaránt alkalmaztak arab és római számokat. A négyes fonású, gyakran rombusz mintás csuhé, gyékény ülőlapok mellett szép számmal akadtak deszkaülőkés és rámás aljú lécvázas székek. A félköríves, háttámlás patkószékeket Mezőberényből szerezték be. A székek lábát esetenként megrövidítették, levágták, s ily módon fonószékként használták. Viszonylag kevés csapolt lábú, festett, áttört faragású székkel találkoztam Dobozon. A gyermekbútorok közül — a már említett bölcsőn kívül — legismertebbek az állóka és járóka, a gyermek elhelyezését és járni tanulását segítő eszközök. Az állóka csapolt lábú, deszkalapján kör alakú lyuk volt, ebbe állították a kicsit, hogy ne rámoljon, kárt ne tegyen magában és a berendezésben, míg édesanyja dolgozott. A járóka szintén lécvázas szerkezetű, három kisméretű kerekét T alakú kormánnyal irányíthatta a gyerek. A sötét keretes tükör köré szimmetrikusan cseréptányérokat aggattak, legszebbnek mondták a vajszínű mázas, rózsás tányérokat, helyükbe mindinkább családi fényképeket függesztettek, bár a parasztcsalád tagjai csak egy-két alkalommal engedhették meg maguknak a költséges fényképeszkedést, rendszerint konfirmáláskor, házasságkötéskor álltak a fényképész masinája elé. A község lakosságának túlnyomó része református, lakásuk faldíszei között elvétve szerepeltek egyházi tárgyúak, az egyetlen vallásos jellegű darab a nyomdai úton sokszorosított vagy hímzett házi áldás. Széles körben elterjedtek a szabadságharc jelesebb eseményeit, alakjait ábrázoló színes vásári olajnyomatok, például: Kossuth Lajos ceglédi beszéde, Az aradi tizenhárom vértanú, igen népszerűek voltak Bethlen fejedelem, Rákóczi Ferenc, Petőfi Sándor képmásai. A katolikusok otthonában kegytárgyak, szentképek, szentelmények tették változatossá a falfelületet, díszítették a berendezést, olykor zsúfoltnak hatóan. Az ajtó szemöldökfájára házszenteléskor a pap krétával 19 + G + M + B + 84 jelet írt, melyet gonoszűző, baj hárító feliratként éveken át megőriztek. A zsalugáteres, fenyőfa keretes utcai ablakokat egyrétegű, egyszeres üveggel látták el, belülről görbölövel, kallantyúval zárták. Már későbbiek a kettes, dupla ablakok, kétszárnyúak, kettős táblájúak. Az ablakközben muskátli és tengerihagyma zöldellt. A melléképületek ablakait kifeszített disznóhólyaggal takarták. A hidegtől ablakra szegeit kartonnal és a ház falához támasztot tengerikóró kévékkel óvták a lakást. A függönyöket, firhangokat két vasszögre fektetett fapálcára vagy esztergált karnisokra akasztoták ablak elé. Az ácsmunkájú tömör ajtószárnyak fakilincscsel, görbölövel, retesszel záródtak. A dupla tokos teli ajtók mellett gyakori a betétes, táblás és vésett ajtó. Az utcáról folyosóra nyíló ajtók zsalus szerkesztésűek vagy szintén táblásak. Az ajtók és ablakok fölötti áthidalást többnyire fagerendával oldották meg, a vályogból vagy téglából rakott boltívet a jómód, 418