Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Nagy Gyula: Adatok Doboz gabonatermesztéséhez

vet. A bevetett terület egy elő. A jó vető nem áll meg vetés közben. Van, aki minden lépés után egy kicsit megáll, kitart, visszatartja a lábát, hogy legyen ideje a zsákba nyúlni. A két lábra való vetés lassabban halad, mint az egy lábra való, de a bevetett terület még egyszer akkora. Először a forgót vetik be. A forgóba fél élőt vetnek. A fél élőt mindig egy lábra vetik. Hogy a szántó is haladjon, széjjelszántásnál a vető körül egy fél előnyit elvet. Hogy a szántó is haladjon, általában az eke előtt egy lábra vetnek. A vetőnek csak addig kell igyekezni, míg annyit el nem vetett, hogy az ekének legyen mit szántani. A vetés után félsukny

ira beleszántják a magot a földbe. Ha összeszántanak, akkor a forgó bevetése után a föld közepén egy élőt vetnek. Az egész élőt mindig két lábra vetik. Az a jó, ha szél alá szórnak. Ilyenkor szórás közben hátulról fúj a szél. Szél segítségével szélesebb földterületet lehet beszórni. — Ha a vető egyedül van, akkor sokszor először elveti a gabonát s azután szántja alá. Úgyis szokták, hogy széjjelszántásnál körül elvetnek egy fél élőt. Befognak és alászántják. Szántás után kifognak s a lovakat megetetik. Ezalatt elvetnek egy egész élőt. Ezt ismét alászántják. így váltakozva vetnek és szántanak mindaddig, amíg az egészet be nem vetik. Az összeszántásnál a magános vető, a föld közepén egy egész élőt vet el. Utána mindkét felől vet egy-egy egész élőt. Ha nagyobb a föld s az idő úgy mutatkozik, akkor elvetnek annyi magot, amennyit egy nap alá tudnak szántani. Ha az egész föld bevetése megtörténik, akkor az eke nyugodtan szánthat. A föld bevetése után a barázdolást megcsorgatják. Az út menti barázdolást nem szántják meg még egyszer s ezért kell maggal bepergetni, megcsorgatni. A bepergetést ott kezdik, ahol a borozdolást kezdték. A barázda bal oldalán haladnak. Egy jókora marék vetőmagot markolnak. A szemmel teli markukat a barázda felett tartják s egyenletesen engedik, csorgatják, pergetik a szemet. Pergetés közben a jobb kezüket bátran lóbálják. Egy marokból háromszor is lüknek. A pergetésnél arra is számolnak, hogy van már mag a földön. A szántás teljes befejezése után a szántásra fölülszórnak magot. A szórást ott kezdik el, ahol a szántást kezdték. A fölülszórást két lábra végzik. Az alászántás utáni fölülvetésnél nagyobb területet szórnak be, mint az alávetésnél. Az összeszántás végeztével egy mély barázda marad a föld közepén. A felülszórás után a középbarázdát is bepergetik. A fölülszórás után a földet megfogasolják. Ha göröngyös a föld, akkor kétszer is fogasolnak. Régebben a fogas kerete s gerendái fából készültek. Csak a fogai voltak vasból. Néhány ilyen borona még most is akad a faluban. A fogasnak az egyik sarkát húzta a ló. Azonban vasfogas már az 1880-as években is volt. Ha összeszántottak, akkor a fogassal hajszra forognak. Szétszántásnál pedig csára fogasolnak. A fogasolást a föld szélén kezdik el. A szántással szemben haladnak. A föld szélén rendszerint kétszer fogasolnak egy nyomon. Ahogy a föld kívánja. A fogasolás után az uraságnál a vetést hengerrel nyomatták meg. A falubelieknek nem volt hengerük. Ezért a vetést fogasolás után tövisboronával nyomatták meg és azután elsimították. A tövisboronára 378