Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Nagy Gyula: Adatok Doboz gabonatermesztéséhez

Hárman végezték. A föld túlsó végén az egyik leállított egy kapát. A másik benézte a föld innenső végén. A harmadik pedig elindult hancsikolni. Leállította kapáját. A benéző benézte. Ha jó volt, akkor a kapás egy hancsikot kapált. így hancsikoltak tovább. Ha ketten voltak, akkor a föld túlsó végén leszúrták a kapát s ketten végezték a hancsikolást. Az egy nap alatt felszántott föld nagysága az igaerőtől függ. Két jó lóval egy nap 1 katasztrális hold földet is fel lehet szántani. Két ökörrel csak 1 kisholdat. 3. Vetés 1900-ig a faluban kizárólag kézzel vetettek. Az uraság azonban már az 1890-es években gépelt. 1945-ig mindössze kb. 10 vetőgép volt Dobozon. A 8-10 holdas embereknek a fele még 1945-ben is kézzel vetett. Jelenleg már sokan vetnek a gépállomás vetőgépeivel. A kézzel vetés a következőképpen történik. A vetőmagot megtisztítják. Görgőrostán meggörgozik. Amikor a vetés ideje közeleg, sokan a vetőmagnak való búzát a gépállomáson megszelektoroztatják. A vetőmagot külön tárolják. A vetés előtt kékkővel és mésszel megszerelik. Rendes körülmények között a csávazást a vetés előtti napon szokás elvégezni. Három lánc földbe való vetőmag csávázása úgy történik, hogy vetés előtti este egy és félliteres köcsögbe vizet öntenek. Egy négyszögletes fehér ruhába kb. 3 dkg összetört kékkövet tesznek. A ruha négy sarkát összefogják és a kékkő felett egy zsineggel átkötik. A köcsög szájára egy pálcikát tesznek. Erre kötik fel a kékkövet. A kékkő zsinegjét úgy kötik a pálcára, hogy a kékkő csak félig érjen a vízbe. Reggelig ázik. Ekkor egy diónyi meszet kevernek bele. Egy teknőbe két fél véka búzát öntenek. Ráöntik a kékkő és a mész oldatát. Két kézzel összekeverik. Keverés közben a búzát mindig alulról szedik, mert a csáva a búza alá folyik. A búzát a teknő egyik végéből a másikba háromszor-négyszer is átkaparják. Addig keverik, míg minden szem nedves nem lesz. Azután egy bádogkanállal zsákba szedik. Amíg a vetésre kerül a sor, addig a pácot a búza magába veszi. A búzát az 1900-as évek előtt kizárólag 1920-ig sokan föjülvetették. A fölülvetés alá júniusban ugaroltak. Azután a vetés előtt 5-6 colra megszántották. Erre rávetették a búzát. Belefogasolták a földbe és elboronálták. Sokszor kifagyott. Azóta a búzát inkább alávetik, alulvetik. Ilyenkor a szántatlan földre vetnek és azután szántják alá. Csak ugaron és tengeriföldön vetnek alá. A tengeriföldről először letakarítják a tengerit. A dudvát (gyomot) néha kaszával vágják le. A gyomot és a tőkindát lóval összefogasolják. Amikor a fogas megtelik, felemelik és az összegyűlt csomókat vasvillával kihordják olyan földre, amelyet akkor nem vetnek be. Az így összegyűjtött gazt vagy elégetik, vagy kévékbe kötik s télen a marhákkal megetetik. Dobozon az alávetést a következő módon végzik. Akinek nincs fogata, az alászántást lovas emberrel végezteti el. Rendszerint rokonnal, szomszéddal vagy jó ismerőssel. A vetéshez az ekét, a vasfogast, a tövisboronat s a vetőmagot 376