Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Zilahi Lajos: A hosszú magánhangzók állapota Doboz nyelvjárásában

eredetű ő-k a fonéma nagyobb gyakorisága felé visznek. Néhány gyakran használt morféma révén (vö. főüd, kőüt, tőüt, és toldalékos alakjaik) az ő nagyobb mértékben terhelődik. Az ő hang gyakorisága szempontjából fontos adat, hogy egy nagyobb és egy kis hatású változás csökkenti a fonéma nyelvjárási gyakoriságát. Ezek a hang nagyobb megterhelése ellen hatnak, mint azt az é és ó fonémánál is kimutattuk már. A zártabbá válás — bár nem mozdítja el olyan jelentősen a gyakorisági mutatót, mint az é fonéma esetében — az ő gyakoriságát is befolyásolja. A kny. ő: nyj. é (vö. ak.: elébb) megfelelés mint jelenség érdekes, hatása azonban elhanyagolható. A kny. ő: nyj. ü adattárát az ű fonéma gyakorisági értékeinél hozzuk. Az adattárból és az öszefüggésekből látszik, hogy az ő fonéma nem nagy gyakoriságú hosszú magánhangzó a dobozi nyelvjárásban. Megállapításunkat arra alapozzuk, hogy ezen fonémánál is számba vettük a fonéma megterhelésének forrásait, valamint azokat a jelenségeket, amelyek a hang gyakoriságának növekedése ellen hatnak. A nyelvjárási ő azon hosszú magánhangzók közé tartozik, amelynek gyakori zártabbá válása a köznyelvinél kisebb gyakorisági értékeket eredményez. A kny. öl: nyj. ő(őü) megfelelés adatai viszont növelik a gyakoriságát. Bemutattam, hogy a fonéma korábbi nyelvjárási realizációi milyen irányban egyszerűsödtek, hogy ez a fonéma állapotában milyen változást idézett elő. A köznyelvnek és a regionális köznyelvnek fontos szerepe van a változás előidézésében és irányításában is. Az ú fonéma gyakorisaga és állapota Az ú fonémának — az í-hez hasonlóan — nincs realizációja a dobozi nyelvjárásban, bár bizonyos helyzetekben (hangsúlyos helyzet, polifonemikus realizációk stb.) időtartama hosszabb a hasonló köznyelvi fonémánál. Mivel a fonémának nincsennek realizációi — az atlaszgyűjtés idejéből sem — a fonéma lényegében mindenben megegyezik a köznyelv hasonló hosszú magánhangzójával. A nyelvjárási ú fonéma gyakorisága nagyobb a köznyelvi ú-énál, mivel a kny. и nyj. ú, a kny. ó: nyj. ú, valamint a kny. hangkapcsolat: nyj. ú megfelelés adatai jelentős mértékben terhelik az ú fonémát. A kny. ú: nyj. ú lényegi azonosságát találjuk, a nyelvjárási ú rövidülésére ugyanis alig van adat (vö. kny. vályú: nyj. váju: asztaliul), a fonéma a nyelvjárási használatban a váltakozást mutató tövekben is mindig hosszú marad (vö. kút~kutat, út~utat stb.). kny. ú: nyj. ú (ak.): amúgy, börnyútartás, börnyút, börnyúval, búza (2), búzájír, búzát, elmúlt, gúnár, háborúba, háborút, húsvítkor, húsz, húszta, kúsztam ki, húzd rá 'húz rá', kisbörnyúk, kisbörnyúkkal, kisbörnyút, kövesút, múlt, natyságút, országúton, szúrni, túl, tyúk, tyúkot, údba, úgy (3), útyhogy (2), útys'é, Újfalubúi, újjáépítettek, úrnál, Úrvacsorát, úton, úttyán: 313