Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Zilahi Lajos: A hosszú magánhangzók állapota Doboz nyelvjárásában

kettőshangzós realizációja (óu) máig megmaradt, lényegében a monoftongusos forma az általánosabb. Az óu realizáció legbiztosabban az azonszótagú 1 kiesése kapcsán figyelhető meg (vö. bóudba, nyóucvan, óucsó stb.). A köznyelvi ó-nak tehát Dobozon ó, ó monoftongusos és aó, ou, óu diftongusos realizációk felelnek meg. A nyelvjárási ó gyakoriságát a kny. ó: nyj. ó azonosság, valamint a kny. o: nyj. ó, a kny. ol, or: nyj. о többlet határozza meg. A nyelvjárási ó fonéma gyakorisága szempontjából legszámottevőbb a kny. ó: nyj. ó megfelelés adattára, több kisebb megfelelésnek nincs igazi jelentősége, kny. ó: nyj. ó (ak.): adódott, ajtó, ajtót, álítólag, apósom, apósoméknál, apósomnak, bíró, bírónak, csaló, csomóba, depóba, disznó (3), disznója, disznóval, ennivalót, hánykolódna, hónaposok, istálló, istállót, jó (3), jószág, jószágja, jószágnak, jószágot, Józsi, kacskaringózott, kenyírnekvalót, kilónyi, kinlóttam, kocadisznó, kórós, Lobogónak, (hn.), mekszólalni, Móré (szn.), ócska, október, órákkor, padlón, pallódeszkának, pótlíkot, rómajiak, Róza, szanatórijum, szólt, szórakosztak, szóval, takarítónak, takarmánynakvalót, tanálkosztunk, tanácsadó, tinókkal, Tótkomlós, trombózusos 'trombózisos', való, visszaszóltunk, vonót, zsidó, Zsófi; (nya.): abrakozsbakóu, alsou, apróujóuszág, bírao~bíróu, csapóu, csikóu, csúszóuvas, disznouja, disznoujok, disznóunak, disznóutok, dijou, farsróuf, fejrevalóu kendőü, fickóu, 'lőre', fojou, gombojítaó, gója, góuré, gyßon, hajtóuszár, hernyó, hou, haódos~hódos, íraó,jóu, kancsao, karóu~karó, kéiszfogóu, kígyóu, kóuc, koporsóu~ kapor sou, kóuróu, kouroutű, kaóstolóu, kotlóu, kunkorgóuja, locsolaó, mággubó, meggyaógyul, mogyoróu, móukus, nagygamóu, nyútóu, nyútaódzdzik, nyútóuszárnya, pantalló, petróu, pillangóu, pokróuc, póukos, pondróu, pondrgu, porzóukarika, pufóuk, rouzsa, sallóu, sarogjatartó, savaó, sqoska, sóutalan~sótalan, spenóut, szánkóu, szou~szao, szout, tanítou, tilaó, tinóu, tóu, tóucsa, toióuz, töviskezsdisznóu, túlsou, túraó, tuszkaparó, vonókéis. kny. o: nyj. ó (ak.): kilóméter, kilóméterrűl, dólgosztam, hóid, utolsó. kny. ol, or: nyj. ó (óu) (ak.): bóudba, dóuga, dóugát, dogokat, dóugosztam, dóugosztok, dóugosztunk, dogozik, dógozunk, dóugozni (3), dóugozott, ezernyóucszáznyóucvannyóudzba, femvóut, fotókat, harmincnyódzba, hatvannyóudzba, hóud~hód, hónap 'holnap', mekhóuttaknak, megdóugosztam, nyóc, nyóucadik, nyóucvan (2), nyóucvannígy, óucsóu, óudala, óudalra, szógáltam, vóna (2), vóuna, vót, vóut, megvóut, vótak, vótam, vóutam (2), megvótunk, vóutunk, vótunk; (nya.): nyquc, óudalbörda, óudalcsű, rajtója 'lajtorja', vóuna. A polifonemikus ó-k jelentősen megemelik a nyelvjárási ó fonéma gyakorisági értékeit. Ezen megfelelés monoftongusos adatai a regionális köznyelvben is előfordulnak. A nyelvjárási ó fonémát számottevően a fenti kny. ó: nyj. ó megfelelés és ez utóbbi, a hangkapcsolatok helyén jelentkező ó fonémák terhe310