Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Kertész Éva: A dobozi ártéri ligeterdők florisztikai vizsgálata

A dobozi erdő ma már ugyan kultúrerdő, aljnövényzetében azonban még megőrzött néhány ritka fajt. Florisztikai szempontból a dobozi erdők egyik legértékesebb területe a tavaszi csillagvirág (Scilla bifolia subs, subtriphylla) termőhelyei: Fenyeres, a Madárfoki-erdő és a Sebesfoki-erdő. Botanikai szempontból a Gerla-Marói-erdő erdőfoltjai őriztek meg legtöbbet a ligeterdők ritka fajaiból — Anemone ranunculoides, Bifora radians, Colchicum autumnale, Convallaria majális, Myosotis sparsiflora, Platanthera bifolia, Ranunculus auricomus, Viburnum opulus. Az erdészeti monokultúrák kitermelése (Robinia sp. Juglans nigra), és vegyes tölgy-kőris-szil erdők telepítése elősegíthetné ezeknek az értékes fajoknak a fennmaradását. IRODALOM ANDÓ M. (1974): Békés megye természeti földrajza In: Békés megye gazdasági földrajza. Békéscsaba: 14—48. Békési Levéltár: Dobozi Óvár 1830. — 236. sz. térképe. BODROGKÖZI GY. (1974): Békés megye növényvilága. In: Békés megye gazdasági földrajza. Békéscsaba: 85—97. BORBÁS К (1881): Békésvármegye flórája. MTA Ért. XI. 18. BORHIDI A. (1984): A Zselic erdei. Pécs. Dunántúli dolgozatok. Természettudományi sorozat 4. BOROS Á. (1922): Adatok Békés- és Bihar-megyék síkjának flórájához. M.B.L. XXI. 1—2. 32 .. —

33FÖLDI E. (szerk.) (1980): Magyarország földrajzinév-tára II. Békés megye — Budapest. HORTOBÁGYI T. — SIMON T. (1981): Növényföldrajz, társulástan, ökológia. Budapest. KARÁCSONYIJ. (1896): Békésvármegye története I. köt. Gyula. 32—33. 82—88. KEVEYB. (1986): Dég parkerdejének tölgy-kőris-szil ligetei. Bot. Közi. 71. Akad. Kiadó Budapest. 51—61. KEVEY B. (1986): A Martonvásári kastélypark tölgy-kőris-szil ligeterdői. Bot. Közi. 73. Budapest. 33—42. KOVÁCS A.—MOLNÁR Z. (1981): Békés megye magasabb rendű növényeinek áttekintése. In: Környezet- és Természetvédelmi Évkönyv 4. Békéscsaba. 45—77. MÁRKI S. (1877): Sarkad története. Budapest. 35—41. MATHÉ

I. (1936): Növényszociológiai tanulmányok a kőrös vidéki liget- és szikes erdőkben. Tisia I. 1. 150—179. OLÁH A. (1984): Fűben fában orvosság. Békéscsaba. SOÓ R.- KÁRPÁTI Z. (1968): Növényhatározó II. Budapest. SOÓ R.: A magyar flóra és vegetáció rendszertani, növényföldrajzi kézikönyve. I. 1964., II. 1966, III, 1968, VI. 1970, V. 1973, VI. 1980. Akadémiai Kiadó. Budapest. SOÓ R. (1938). A Tiszántúl flórája. Debrecen. Jegyzetek: 1. „A doboziak határa eleinte csupa erdő és nádas volt, úgyhogy a lakosai 1715-ben csak egy hold földet műveltek, és nagyobbrészt faszerszámok készítéséből és pákászatból éltek. (Karácsonyi 1896). 2. 1778-ban szántóföldnek vettek föl a határból 3576, legelőnek 2360, nádasnak 53, kaszálónak 4138, erdőnek 2461 holdat. (Karácsonyi 1896). 30