Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Hévvízi Sándor: Doboz külterületének történeti helynevei

160), 1891: „Sámsonvár. A faluhellyel szemben a Körös egy nagyon mély kanyarulatában rengeteg erdő közepén, százados tölgyfák alatt, sürü bozót közt fekszik. A Körös kanyarulatát átfogja egy roppant magas földsáncz, alatta mély árokkal. Igen régi földvár vagy búvhely .. ." (Székely, 120). (153). A népmonda szerint a török időkben Sámson nevű rablóvezérnek volt itt a rejtekhelye, aki a törököknek sok kárt tett, és közülük sokat megölt. A föld alatt volt egy mély pincéje, s oda hordta a kincseit. Ebbe a föld alatti pincébe azonban csak egy, a Körös-parton nőtt csonka fűzfa üreges derekán keresztül lehetett bejutni, (vö. Székely, 120). A Sámson vára elnevezés valójában egy középkori földvárat jelöl a Fekete-Körös jobb oldali kanyarulatában, a Faluhellyel szemben. Sarkadi út XVIII. sz. vége: Via Sarkad (T. 3), 1788: Via Sarkadinum (T. 5), 1870—79: nach Sarkad von Doboz (T. 11). (138). A Sarkadra vezető országút, ma műút neve. Sáros-ér 1. Sárosér-környék. Sárosér-környék 1864: „Sárosér környék szántó főid" (Pesty, 35), 1870: Sárosérkörnyék (Haan I. 159), 1891: „Sárosérkörnyék. A marói laposon fekvő terület" (Székely, 120). A Sáros-ér melletti terület neve Marón. Közelebbről nem tudjuk sem az ér, sem környékének a helyét, csak annyit, hogy a falutól nyugatra volt. Sás-fenék 1891: „Sásfenék. A sarkad-dobozi határárok mentiben fekvő sással benőtt lapos föld és ér." (Székely, 122). A sarkadi határ mellett húzódó ér és terület neve volt. Pontos helyét nem ismerjük. Sas-zug 1864: „Óvári erdő járás sas zuggal, kévés árokkal." (Pesty, 36), 1876: Sas-zug (T. 10). (28) A Fekete-Körös jobb oldalán a folyó által három oldalról közrezárt zug volt. Területileg pontosan azonos a Kas-zuggal. Ugyanakkor egy másik térképen ezt a részt Sós-zug-zrdö névvel jelölik. Nem tudjuk tehát pontosan eldönteni, hogy Kas-zug : Sas-zug vagy Sós-zug volt-e a valódi neve. 1. Kas-zug, Sószug-erdő. Sebes-ér 1620: „A Sebes ér és Berczikebér edgyütt jön ki bal felől...;... a melly Sebes ér vize vagyon, annak a közepén megyén el az Határ ...;... annak alatta egy Sebes ér vagyon..." (ВО. I. 223, 226). (51). A Fekete-Körös bal oldali, sebes folyású mellékere volt, amely a békési Rossz-erdő mellett elhaladva tért vissza a Fekete-Körösbe. Azonos a Sebes-fokkal. 1. Sebes-fok. Sebes-fok 1. 1620: „. . . hallottam a régi Emberektűi, hogy a Sebes fok volt Békésnek és Doboznak Határa ..." (ВО. I. 228), 1822: Sebes Fok (T. 7), 1864: „Sebes fok, mely a' fekete Körözsből vezette ki az árvizet a' dobozi és Békési Maksár oldalra, 1845-ben töltetett." (Pesty, 35), 1876: Sebes fok (T. 10), 1891: „Sebesfok. AlMaksárban fekvő hajdan sebesen folyó mély ér." (Székely, 120). (51). Huszár Mátyás írja róla: „ ... a balparton Doboztól Békésig vezet a Sebes-fok nevű csatorna, amelyet emberi szorgalommal, nagyrészt egyenes irányban, 2 ezer öl (3,79 km) hosszúságban, 3 öl (5,69 m) szélességben ástak ki, mélysége azonban nem elegendő. Három és félszer rövidebb útja miatt a víz nagyobb sebességgel folyik benne, összhangban az Óvári-fok torkolatával." 254