Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)
Hévvízi Sándor: Doboz külterületének történeti helynevei
(Huszár, 36). (51). Nevét gyors folyású vizéről kapta. Azonos a Sebes-érrel. 1. ott. Sebes-fok 2. 1852: Sebes fok (T. 8), 1854: Sebes fok (T. 9), 1876: Sebes fok (T. 10). (41). A Sebes-fokról, Sebes-érről elnevezett terület neve az értől északra. 1. Sebes-fok 1. Sebesfoki-járás 1852: Sebesfoki járás (T. 8), 1854: Sebesfoki járás (T. 9), 1876: Sebesfoki járás (T. 10). (42). A Sebes-fok mellett északra, a Fekete-Körös bal partján lévő, nagyrészt erdőség neve. 1. Sebesfoki-járási-erdő. Sebesfoki-járási-erdő 1864: Sebes foki járási erde> (Pesty, 35). (42). Azonos a Sebesfoki-járással. 1. ott. Sebestyén égre 1620: „Határ szinte Doboz alá mégyen a ... Sebestyén égre oldalára .. ." (ВО. I. 227), 1822: Sebestyény Égre (T. 7). (17). Régi helynév. Égerfákkal benőtt terület volt az Óváron-túli-rét keleti oldalán. Simándi-sziget 1788: Simándi (T. 5), 1822: Simándi Sz.(T. 7). (74). A Rét egyik szigetszerűen kiemelkedő területe volt az Őzesi-majortól kissé északnyugatra. Sirató-halom 1891: „Siratóhalom. Ma a remetei erdőben erdőrész Szanazugnál. Mikor a régi Dobozt a törökök felégették, ide jöttek csapatba az asszonyok és gyermekek és itt siratták a falu pusztulását. Ma éppen a Két Körös zugban fekszik e domb." (Székely, 121). (181). Szanna-zugnál található. A Fekete- és a Fehér-Körös összefolyása által közrezárt, dombos terület. Sós-szik 1852: Sós Szék (T. 8), 1864: „Sós Szék apró veteményes földek, és sárgödrök hellyé." (Pesty, 35), 1876: Sós szik (T. 10), 1891: „Sósszik. A hídról a faluba vezető nagy gát neve." (Székely, 120). (127). Közvetlenül a falu mellett található a Körös-híd felé. Ma is gödrös terület. Nevét a talaj minőségéről, szikességéről kapta. Sós-zug (28). Lehet, hogy valójában így hívták a Sas-zugot. 1. ott. Sószug-erdő 1852: Sós Zug Erdő (T. 8), 1854: Sószúg erdő (T. 9). (44). A Sós-zugról (Sas-zugról?) elnevezett erdő a Fekete-Körös jobb partján. Sűrű 1852: Sürü (T. 8), 1854: Sűrű (T. 9), 1864: „Sűrű, hajdan sűrű erdő, most szántó főid dél nyúgot közt a ' Falu mellett." (Pesty, 35), 1876: Sűrű (T. 10), 1891: „Sűrű. Falurész." (Székely, 121). (128). Valamikor sűrű erdő volt. Nagy része ma már belterület. Sűrű-zug 1822: Sűrű Zug (T. 7). (160). Az Itce-kanális melletti erdőzug neve volt. Szákos-fok 1822: Szakos Fok (T. 7). (130). A falutól délkeletre a FeketeKörös jobb parti zúgja volt. Nevét valószínűleg az itt használt halkiemelő hálóról, a szák-ró\ kapta. Szalontai-sziget 1864: „Szalontai sziget nádvágó rét." (Pesty, 36). Pontos helye ismeretlen. Szánna 1231: Zunna (Kar. II. 285), 1403: Zanna (Kar. II. 285, Csánki I. 654), 1511: „... jobagiones nostri in duobus Dobaz et Zanna possessionibus nostris. . ." (GyO. 61), 1553: Zanna (GyO, 211), 1561: „Utraque Doboz et 255
