Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Hévvízi Sándor: Doboz külterületének történeti helynevei

Pömpöly-erdő 1864: „Pömpöly erdő, kaszáló és szántó." (Pesty, 36). (117). A Pömpöly nevű határrész erdeje volt. 1. Pömpöly. Rác-csapás 1. 1870: Ráczcsapás (Haan I. 160), 1891: „Ráczcsapás. A ráczlázadáskor itt törtek be a ráczok sarkadi földről, s ahol a temérdek lovas elhaladt, egész mélyre kikoptatta a sok ló körme az utat s ma is meglátszó csapást, utat, völgyet hagytak maguk után, mely érhez hasonló mély s a víz is megáll benne." (Székely, 119). (120). A Huszár-féle térkép (T. 7) még Török-csapás névvel jelöl egy utat, mely Sarkad felől a Réten keresztül vezet a faluig. A két név azonos fogalmat takar. 1. Török-csapás. Rác-csapás 2. 1852: Ráczcsapás (T. 8), 1854: Rácz csapás (T. 9), 1876: Rácz csapás (T. 10), 1900: Ráczcsapás (T. 13). (136). Eredetileg az utat jelölte a név, később a mellette lévő földterületet is így hívták. Határrész. 1. Rácz-csapás 1. Rákos-kengyel 1864: „Czérnás és rákos kengyel." (Pesty, 35), 1870: Rákos kengyel (Haan I. 159). 1876: Rákos K. (T. 10), 1891: „Rákos kengyel. Erdőben egy körös-kanyarulat." (Székely, 119). (86). A falu és a Sebes-fok közötti Körös-holtág volt. Nevét a benne élő sok ráktól kaphatta. Repülő-híd 1891: „Repülő híd. A Macskás és Hosszúfokon a vésztői országút átvezető hídja." (Székely, 119). A híd nem valószínű, hogy a dobozi határban volt, valószínűbb, hogy a mai tarhosi határban. Rét 1766—85: sehr morastige, sehr morastige Hutweyden (T. 1), 1891: „Rét.. .termő szántóföld, ezelőtt 30—40 évvel sík víz vagy legelő volt, a szabályozás óta 20—30 ezer hold Kánaán, fel Vésztőig." (Székely, 120). (57). Az I. katonai térképen világosan látható, hogy Doboz faluját nagyrészt mocsár, nagyon mocsaras rét,legelő vette körül. A térkép felírásai is ezt rögzítik. Huszár Mátyás ezt írta róla értekezésében: „A Sarkad, Doboz, Békés és Okány közti mély terület, mint helyzetéből és alcsony szintjéből következik, egyre inkább mocsárrá válik." (Huszár, 37). A falu lakói a mocsaras rétnek két részét különböztették meg: az Ováron-inneni-rétet és az Ováron-túli rétet. 1. ezeket. Rév-halom 1891: „Pogányhalom. Ma Révhalom . . .Ahol a révhajóból az utas dobozi oldalon kilép, ahova lábát teszi, az a révhalom, mely telve van agyag hamvedrekkel és azok darabjaival..." (Székely, 119). (125). A mai KettősKörös falu felőli partján állott. Itt kötött ki a révhajó. Azonos a Pogány-halommal. l.ott. Rossz-Maró XVIII. sz. vége: Rossz Maró (T. 3), 1822: Rósz Maró (T. 7), 1852: Rósz Maró (T. 8), 1876: Rósz maró (T. 10). (114). Marónak feltehetőleg a rosszabb talajú részét nevezték így. A falu mellett (a Nagy-kerttől) nyugatra, a csabai úttól északra terült el. 1. Maró. Rudolf-major 1891: „Őzes. Az uradalmi major régi neve, ma Rudolfmajor." (Székely, 117). (101). Gróf Wenckheim Rudolf birtokának Őzesen lévő majorját nevezték így. 1. Őzesi-major. Sámson vára 1788: Sámson (T. 5), 1822: Sámson Vára (T. 7), 1864: „Sámson vára Körözs zugi sűrű erdőben két főid sánczal." (Pesty, 36), 1870: „Sámsonvára .. .Népmonda szerént nevét vette Samson nevű rabló vezértől." (Haan I. 253