Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Hévvízi Sándor: Doboz külterületének történeti helynevei

" Saras, nádas, mocsaras rét volt Békés és Doboz határán. Ma is ismert határrésze Békésnek és Doboznak, mivel területe megoszlik a két település között. Maksár-ér 1620: „ ... az Maxár hasitya által az Emlőstőlyre ...;... Dobozi Határ a Maró az Berczikebér, az Fekete Sziget az Maxár . . ." (BO. I. 223), 1891: „.. . Maksár; közepén két határba osztja a Maksár ér, vagy Tőrfoka; a Maró réten a szabályozás előtt összegyűlő nagy víztömeg ezen az éren folyt be a Fekete-Körösbe, és pedig nagy sebességgel, miért egy részét ma is Sebesfoknak hívják." (Székely, 116). (81). A Maksaron keresztül folyó ér neve volt. Székely szerint másképpen Tőr fokaként is nevezték. A Sebes-fokkal azonban semmiképpen nem lehet azonosítani. 1. Maksár-fok, Tőr foka 1. Maksár-fok 1891: „Tőrfoka. Másképpen Maksár ér, Maksárfok." (Székely, 122), (81). Azonos a Maksár-érrel. 1. Maksár-ér, Tőr foka. Maksári-erdő 1891: „A maksári erdőben készített liget, mellette egy fáczánház terül el." (Székely, 114). (78). A Maksaron található erdő neve volt. A megadott szám megközelítő értékű. Maksár rétje 1620: „ . .. a Maró Erdőt a Maksár Rétyét a ki igen is Nádtermő egyenlőképen birták ...;... a Fekete sziget vagyon az Maksár rétyében ..." (BO. I. 225). (77). A Maksár nagy része annak idején nádas rét volt. A megadott szám megközelítő értékű. 1. Maksár. Malom-ág 1864: „Malom ág hajdan folyó volt." (Pesty, 35), 1870: „Malomág hajdan folyó" (Haan I. 159), 1891: „Malomág. A Körösnek egy ága, rajta vízimalom volt." (Székely, 116). (166). A Fekete-Körös és a Fekete-ér találkozásánál található Körös-ág neve, melyen annak idején vízimalom állott. 1. Malomfok. Malom-fok 1822: Malom Fok (T. 7), (166). Azonos a Malom-ággal. 1. ott. Malom-kert 1822: Kert Malom (T. 7), 1864: Malom kert (Pesty, 36), 1876: Malom kert (T. 10), (155). A régi vízimalom melletti határrész, kert volt a Fekete-Körös jobb partján. Malom-zug 1822: Malom Zug (T. 7). A Fekete-Körös és a Fekete-ér találkozásánál lévő zug a Malom-kerttel szemben. Nem jelöljük számmal, mivel ma már sarkadi terület. Maró 1295: /. Мог о (Györffy, 510). Gerla, Csatár, Békés és Doboz között elterülő falu volt, de több adatunk nincs róla. Határa a fentebbi falvakba olvadt. Maró 1. (143). Rövidebben így is nevezték a Maró-eret. 1. ott. Maró 2. 1620: „Tudom az Maró után a Maró éren által az atyám egy nagy Tölgy fát mutatott, és mondota Békési határnak." (BO. I. 222), 1891: „Maró. Hasonnevű értől nevezve ... a Kettős-Körös balpartja mellett terülő erdőtől le Békés alá húzódó földterület neve... A maró részben békési, részben dobozi határrész." (Székely, 116), (123). Nagy kiterjedésű határrész Doboz, Gerla és Békés között. Valójában Maró középkori falu határával azonos. Egyes részeit megkülönböztető névvel jelölték. 1. ezeket. Maró-ér 1620: „ . .. a Maró éren által. . .; ... A Berczikebéren és Marón által hallottam, hogy volt a Dobozi Határ ...; ... hallottam, hogy Sebeséren, az Maró éren csak igen közel az út mellett... az Dobozi és Békési Határ ..." 248