Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)
Hévvízi Sándor: Doboz külterületének történeti helynevei
(BO. I. 222, 223), XVIII. sz. vége: Maró Ere (T. 3), 1891: „Az u.n. maróér a Kettős-Körös csatornába részben beleesett, egy része pedig Gerla-felé nyílt vizeret képez igen sok ágra oszolva." (Székely, 116), (143). Maró falu emlékét őrzi az ér neve is. A forrás szerint a mai Kettős-Körös részben az ér medrében folyik. 1. Maró, Maró 1. Maró-erdő 1620: „Az Maró Erdőt nem tudom mellyi к határban vagyon . ..; ... ott a Maró Erdő mellett egy öreg Tölgy fát mutattak . . .; ... az Maró Erdőn egy ér megyén el az mellett. .." (BO. I.. 227, 229), 1864: „Maró erdő, több idő ólta fen állott szarvas kert melly azonban 4-5 év előtt Gróf Wenkheim Károly jelenlegi birtokos úr által elrontatott." (Pesty, 35), 1891: „ . . . ma is van marói föld, marói erdő. . ." (Székely, 116), 1900: Gerla marói erdő (T. 13), (148). A mai Kettős-Körös bal partján Gerla felé húzódó erdő neve. 1. Gerla-marói-erdő. Marói-lapos 1891: „Sárosérkörnyék. A marói laposon fekvő terület." (Székely, 120). A Maró nevű határrészen terült el, de pontos helyét nem ismerjük. Maró útja 1620: „ ... az Berczikebéren és az Maró utón nem mertek által jönni az Békésiek ...;... Az Maró utján Berczikebérnek kit hivnak, tudom azt, hogy Dobozi főid." (BO. I. 222,223). A Maró nevű határrészen keresztül vezető út neve. Pontos helye ismeretlen. Mérkék 1822: Mérkék (T. 7), (132). A Gyenge-vészétől keletre eső terület neve. Később ezt a határrészt a térképek Fekete-erdőként jelölik. Nem teljesen azonos vele. Molnár Pál kútja 1620: „Tudom az Molnár Pál kutyát is, szintén az Határ csak nem messze a Molnár Pál kutyán kivűl egy körtvél fa . .." (BO. I. 223). Pontos helye ismeretlen. Nagy-derék 1822: N. Derék (T. 7), (58). Az Óváron — inneni — réten terült el. Szélesebb, nagyobb kiterjedésű víztükör lehetett. Nagy-égés 1880—91: Nagyégés (T. 12), (34). A térkép majort jelöl ezzel a névvel, az Óváron — túli — réten. Neve valószínűleg a tőle nem messze északra eső Földégés szigete elnevezéssel van kapcsolatban. Nagy-Fancsal Az egyik forrás szerint úgy tűnik, hogy a Fancsal-érnek egy kisebb és egy nagyobb ága is lehetett, de ezt térképek nem jelzik. 1. Fancsal-ér. Nagy-Görge 1822: N. Görge (T. 7), 1852: Nagy Gorge (T. 8), 1864: „Kis és Nagy Görge, a' Itcze ér és Postelek Gyulai puszta mellett, előbb erdő, 1850. év ólta lakosság szőllő földje." (Pesty, 35), 1876: Nagy Görge (T. 10), (174). A Görge nevű határrész, szőlőskert egyik vége, oldala volt. 1. Görge. Nagy-kert XVIII. sz. vége: Nagy Kert (T. 3), 1822: N. Kert (T. 7), 1852: Nagy Kert (T. 8), 1864: „Nagy kert, árokkal bekerített szántó föld nyúgot felől a' Falu alatt." (Pesty, 35), 1876: Nagy Kert (T. 10), 1891: „Nagykert. A Fancsal ér torkolatánál elterülő falurész .. ." (Székely, 117). Régen a falu melletti kert, ma már teljes egészében a belterület része, ezért számmal nem jelöljük. Nagy-Körös bokra 1822: N. Körős Bokra (T. 7), (107). Bokros területrész volt a Pömpölytől északra. Nem lehet pontosan eldönteni, hogy a név a Körös folyóval vagy egy nagyobb, kiemelkedőbb kőrisfával van-e kapcsolatban. 249
