Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Hévvízi Sándor: Doboz külterületének történeti helynevei

Körtvélyes 1852: Körtvélyes (T. 8), 1864: „Körtvélyes szántó" (Pesty, 35), 1876: Körtvélyes (T. 10), 1880—91: Kertvélyes (T. 12), 1900: Körtvélyes (T. 13), (170). Határrész a Görge, Itcei járás és a gyulai határ között. Nevét az annak idején itt található vadkörtefákról kaphatta. Lábogó 1891: „Lábogó. Az uradalmi réten lévő ér, és a mellette terülő táblaföld." (Székely, 116). (111). Az Őzesi-major és a sarkadi határ közötti ér és ingoványos, mocsaras terület neve volt, amelyen csak nehezen lehetett átlábalni, átgázolni. Lapos 1891: „Lapos. A falunak egy része, lapos fekvése után." (Székely, 116). A belterület egyik része. Légyinága 1891: „Légyinága. (Léginága). A csikós színnél a körösbe futó mély ér, mely a napszámos-irtási szöllőkben idestova kigyózik; nagyon mély ér." (Székely, 116). Ennél többet nem tudunk róla. Lóőrző 1852: Lóörző (T. 8), 1870: Lóőrző (Haan I. 159), 1876: íó-örző (T. 10), 1891: „Lóőrző. Az urasági ménes legelője, újabb eredetű elnevezés. Éjjelre ide viszik lopva legeltetni lovaikat a dobozi szegényebb emberek." (Székely, 116). (70). Az Óvári-csatorna melletti legelő volt. Lóőrző-erdő 1864: „Ló őrző erdő, és szántó föld." (Pesty, 35), (71). A Lóőrző nevű határrész erdeje. 1. Lóőrző. Macskás 1822: Macskás (T. 7), 1852: Macskás (T. 8), 1854: Macskás (T. 9), 1876: Macskás (T. 10), 1880—91: Macskás (T. 12), (19). A külterület északkeleti csücskét nevezik így. A név eredetét nem ismerjük. 1. Macskás-ér. Macskás-ér 1891: „Macskás. Kötegyán és Sarkad feletti állóvizek összefolyásából támadó s a dobozi határszélen húzódó, partokkal ellátott csatorna, melybe a rétről a vadvizeket szokták beszivattyúzni. Lefolyást a Fekete-Körös felé talál." (Székely, 116). (20). Ér, csatorna a dobozi határ északkeleti szélén. Valószínűleg a területről kapta a nevét. 1. Macskás. Macskás égre 1788: Macskás égre (T. 3). (40). Égerfákkal benőtt kisebb terület volt Macskáson. 1. Macskás-sziget. Macskás-sziget 1864: „Macskás sziget, jelenleg legelő főid, a békési és sarkadi Fás-erdők szomszédságában." (Pesty, 36), (40). Azonos a Macskás égre nevű területtel, amely magasabb, partosabb volt a környezeténél. 1. Macskás égre. Madárhalmi-irtás 1864: „ . . . madarhalmi és várkőzi irtások .. ." (Pesty, 35). A Madár-halom melletti erdőirtás volt, de pontos helyét nem ismerjük.-, Madár-halom 1870: Madárhalom (Haan I. 159), 1891: „Madárhalma. A helységnek földjén a bikaakol mellett álló dombos sziget." (Székely, 116). Pontos helyét nem tudjuk, a falu mellett északkeletre állhatott. Makkos 1891: „Makkos. Erdőrész fiatal ültetés." (Székely, 116). Fiatal tölgyfaerdő volt, de a helyét nem ismerjük. Maksár 1822: Maksár (T. 7), П52:. Maksár (T. 8), 1864: „Maksár, hajdan posványos tér, jelenleg szántó föld." (Pesty, 35), 1891: „Maksár. Nagy puszta, fele dobozi, fele békési Maksár." (Székely, 116), 1890—94: Maksár (T. 12). (76). 247