Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Hévvízi Sándor: Doboz külterületének történeti helynevei

Doboz alá mégyen . .. Eger Hegyre . . ." (BO. I. 223, 224, 227). A helynév pontos helye ismeretlen. Egyház ere 1876: Egyház ere (T. 10). (173). A Faluhelytől (a régi FelsőDoboztól) Szánna—zug felé húzódó ér volt. Kovalovszki Júlia régész kutatásai alapján tudjuk, hogy az elpusztult középkori falu temploma, egyháza ennek az érnek a partján állott. Az ér tehát a templomról kapta a nevét. Azonos a Patya-érrel. 1. ott. Emlős XVIII. sz. vége: Emlős (T. 3). (26). A térkép területet jelöl ezzel a névvel a békési határ felé a Sebes-foktól északra. Emlőstöly 1620: „ . . . Békés felül az Emlőstőly az Körös mellett... ; . . . hogy az Emlőstöly volt mind Békésieknek mind Doboziaknak egyik határa." (BO. I. 222), 1891: „Emlőstöly. Mai neve inkább «Verebes». A békési Maksárt a dobozitól elválasztó igen mély ér, s a Fekete—Körös balpartjába szakad. Itt találtak megölve egy törököt s váltságdíjul a doboziaknak 60 pengőt kelle a török basának fizetni." (Székely, 112). (25) Ér volt a békési határnál a Fekete —Körös bal partján. 1. Verebes 2. Erdész-lak 1876: Erdész lak (T. 10). (164). Erdészház volt a Faluhely melletti erdőben, valójában a Dobozi-vadaskertben. 1. Csőszház 1. Értű-hegy 1822: Ér tűhegy (T. 7). (94). A Várat körülvevő Holt—Körösből fakadó vékony, tűszerű ér neve. Feltehetőleg azonos a Holtkörösi-érrel. 1. ott. Fácánház 1891: „Fáczánház. A maksári erdőben készített liget, mellette egy fáczánház terül el." (Székely, 114). A Maksári-erdőben állott a Sebes-foktól északra. Falopó 1870: Falopó (Haan I. 159), 1891: „Falopó... Túl az Óváron erdőrész. Ide jártak a békésiek fát lopni a régi időben a dobozi erdőből..." (Székely, 112). (54). Erdő volt a Fekete—Körös bal partján. A forrásunk megadja a név eredetét. Falopó-kengyel 1864: Fa lopó kengyel (Pesty, 35), 1876: Falopó К. (T. 10), 1891: Falopókengyel (Székely, 112). (52). A Falopó-erdőt körülvevő vagy inkább a melletti vízkengyel (holtág). Faluhely XVIII. sz. vége: Falu Helly (T. 3), 1788: Falu hely (T. 5), 1822: Falu hely (T. 7), 1864: „Faluhely, mely hajdan Felső-Doboz volt, most gróf Wenkheim Rudolf birtoka 's erdeje 1 erdészi lakkal." (Pesty, 35), 1870: Faluhely (Haan I. 159), 1891: Faluhely (Székely, 112). (154). A Fekete—Körös bal partján állott a mai falutól délre Felső-Doboz faluja, amelynek helyét őrzi a Faluhely elnevezés. 1. Felső-Doboz. Fancsal 1852: Fancsal (T. 8), 1854: Fancsal (T. 9), 1876: Fancsal hegy (T. 10). (79). A Fancsal ere melletti határrész neve a falutól északnyugatra. Fancsal ere 1822: Fancsal Ere (T. 7), 1891: „Fancsal. Kis- és Nagy-Fancsal. A nagykerti falurész alá benyúló, s a Maksárban kanyargó nagy vizeknek neve ..." (Székely, 114). (87). A Fekete—Körösből fakadó balparti ér, mely közvetlenül a falu északi végénél lépett ki a folyóból, s a Fekete-sziget mellett húzódva haladt Békés felé. 1. Fancsal foka, Kis-Fancsal, Nagy-Fancsal. 239