Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)
Hévvízi Sándor: Doboz külterületének történeti helynevei
Fancsal foka 1620: „ . .. ő birta vala az Fantsalfokáig ...;... mert Dobozt ő birta vala az Fantsalfokáig ...;... eddig a Fancsal fokáig esküdtek a Határra, a melly olly közel Dobozhoz, hogy a Tyúk is reá repülhetne Dobozrúl." (ВО. I. 226, 228). (87). Azonos a Fancsal erével. 1. ott. Farkas-zug 1864: „Farkas zug szinte a' lakosság erdeje." (Pesty, 35), 1891: „Farkaszug. Erdőrész." (Székely, 112). Valószínűleg egy Körös-zugban lévő erdő neve volt, de pontos helyét nem ismerjük. Fatnyere 1852: Fatnyere (T. 8), 1854: Fatnyere (T. 9), 1816: fatnyere (T. 10). (146). Kisebb kiterjedésű határrész, amely nevét a Fatnyi eréről kapta. 1. ott. Fatnyi ere 1620: „ . . . vagyon az ér Fatni érnek is hittak . . ." (BO. I. 229), 1891: „Fatnyi ere. A gyula—dobozi országutat és az új köröst a marói erdő közelében átszelő mély ér. Onnan hivatik így, mert Fatnyi nevű gazdag görög halt volt bele még a törökök idejében, mikor az érben nagyon mély víz volt. Az Új-Körös is ennek nyomán van egyrészt ásva." (Székely, 114). (126). A források szerint egy, az ér vizébe fulladt Fatnyi nevű görögről nevezték el. Fehér-Körös 1446: „ . .. ac fluvio albi Krisei..." (ВО. I. 61), 1511: „ ... in fluvio Feyerkeres . . ." (GyO. 61). (186). A Fehér-Körös új medrét értjük rajta, amelyet a múlt század közepén ástak, s Szanna-zugnál találkozik a FeketeKörössel. Nevét vizének színéről kapta. 1. Békési-csatorna. Fekete-ér 1822: Fekete Ér (T. 7), 1864: „Fekete ér sarkadi és dobozi határt kijelölő." (Pesty, 36), 1891: „Fekete ér ... mindenütt a sarkad—dobozi határon húzódva ... a Fekete-Körösbe Sámsonvárnál beszakad. Régen vízi-út volt a sarkadi földvárba, mely „Várhely"-ben feküdt." (Székely, 114). (167). Széles medrű ér volt a sarkad—dobozi határon. Nevét hordalékos vizéről kapta. Fekete-erdő Azonos a Feketeéri-erdővel. 1. ott. Feketeéri-erdő 1852: Fekete Erdő (T. 8), 1854: Fekete erdő (T. 9), 1864: Fekete éri erdők (Pesty, 36). (133). A Gyenge-vésze, Sarkadi út, Fekete-Körös és a Fekete-ér által határolt nagy kiterjedésű erdő volt. A Fekete-érről nevezték el. 1. Fekete-erdő. Feketeéri-járás 1876: Fekete éri járás (T. 10), 1880—91: Fekete éri járás (T. 12), 1900: Fekete éri járás (T. 13). (156). Legelő volt a Fekete-ér mellett. Fekete-Körös 1509: „ .. . super fluvium Fekethekeres vocatum ..." (GyO. 53), 1766—85: Fekete Kores (T. 1), 1780: Fluvius Fekete Körös (T. 2), 1822: Fekete Kőrös F. (T. 7), 1900: Fekete Körös (T. 13). (131). Az eredeti FeketeKörös a dobozi határon és a falun folyt keresztül. Szanna-zugtól kezdve ma már csak holtág. Nevét sötétebb színű vizéről kapta. Fekete-sziget 1620: „ ... az Fekete Sziget az Maxár ...:... a Fekete sziget vagyon az Maksár rétyében . . ." (ВО. I. 223, 225), 1822: Fekete Sz. (T. 7), 1891: Fekete sziget. A maksár rétjében fekvő s ma is úgy nevezett dombosabb hely . . ." (Székely, 114.). (102). Kiemelkedőbb földhát volt Maksáron a mai békési határ mellett. Felső-Doboz 1403: Doboz et alia Doboz (Csánki I. 650), 1509: „...ad Felsewdobaz vocatum, in comitatu Bekes . . ." (GyO. 53), 1511: „ ... in duobus Dobaz et Zanna. . ." (GyO. 61), 1553: Felseodoboz (GyO. 207), 1559: Felsew 240
