Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)
Oláh József: A kapitalizmus gazdasági viszonyai
meg. 62 Nem ismeretlen előttünk az sem, hogy a „Hangya fogyasztási és érékesítő szövetkezet üzletében" Rákóczi János üzletvezető mellett két éven keresztül L. Nagy Imre fűszer- és csemegekereskedő tanonc volt. 63 Forrásaink megőrizték, hogy 1927-ben Kiss Istvánné Fagó Ilona saját készítésű fehérnemű, Simon József ló és hasított körmű állatok, Jámbor Imre konyhakerti vetemények, zöldségfélék, gyümölcs, tojás, 1928-ban Pintér Zsigmond csemege és vegyes, Kovács Ferencne B. Puskás Julianna gyümölcs, konyhakerti vetemények, tojás, baromfi, tejtermékek, Sztojka Béláné Zsigmond Julianna bádog, zománc és cserépedény, fakanál és toll, Fekete Rozália rövid-, rőfös és divatáru, 1929-ben Baji Imre kelmefestő termékek árusítása és gyűjtése, Orosz Pap János és Z. Szabó István, Biri Sándor őrlemény és gabona, kenyér és péksütemény, liszt, Király Károly kalap, Bognár István vegyes, Kádár Mihály cement, mész, beton és cementáruk, Köteles János ló, marha és sertés, P. Szabó Eszter tej, tejtermék, gyümölcs, déligyümölcs, leölt baromfi, tojás, konyhakerti és egyéb zöldség kereskedésére kért engedélyt. 1930-ban Mészáros Gergely kis tejgyűjtő állomás, Tóth Károly szatócs, Hegedűs Mátyás sertés, ló és szarvasmarha, Lung Istvánné Kovács Erzsébet déligyümölcs, mézeskalács és cukorka, 1931-ben Csilrnyik Mária baromfi, tojás, zöldség, gyümölcs, burgonya, Pintér Zsigmondné rőfös és vegyes, Czinano József ló, szarvasmarha, sertés 1933-ban Köteles László ló és szarvasmarha, 1934-ben Orodán Lajos gabonaneműek, zöldségfélék, gyümölcs-, darált paprika és tojáskereskedésbe kezdett. 64 Az idősebb helybeliek is emlékezhetnek arra, hogy a háború alatt és után a helyi áruellátásban Buzi János kereskedő játszott vezető szerepet. 65 JEGYZETEK 1. Oláh József: Az akasztó—vésztői uradalom gazdálkodása a XIX— XX. század fordulóján. Akadémiai Kiadó, Bp. 1975. (A továbbiakban: Uradalmak). 13. o. 2. 1856 a nagy szárazság, 1862—63 a még nagyobb aszály, 1870 a csapadékosság, 1873—4 a csapadéktalanság, 1876, 1927 a fagyok, 1925 a csapadékhiány, 1943 ismét az aszály éve volt. Oláh József: Agrárfejlődés és agrárviszonyok, In: Tanulmányok Sarkad múltjából. Szerkesztette: Komoróczy György. (A továbbiakban: Sarkad). 121. o. 3. Doboz község 900 esztendeje. Adatok a község történetéből, különös tekintettel a felszabadulást követő 30 évre. Összeállította: Marsi László. 24. o. 4. Oláh József: i. m. (Uradalmak). 149. o.; Marsi László: i. m. 25. o. 5. Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. Pest. 1870. 159—60. o. 6. Maday Pál: Békés vármegye városainak és községeinek története. Békéscsaba 1960. 137. o.; A Magyar Korona Országainak Mezőgazdasági Statisztikája. I. k. A magyar mezőgazdasági statisztika fejlődése s az 1895. évi VIII. te. alapján végrehajtott összeírás főbb eredményei községenként. (A továbbiakban: Összeírás 1895.). Szerkeszti és Kiadja az Országos Magyar Kir. Statisztikai Hivatal. Bp. 1897. 430—2. o.; Magyar Statisztikai Közlemények. Uj sorozat. 41. k. 197
