Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Oláh József: A kapitalizmus gazdasági viszonyai

A Magyar Szent Korona Országainak Állatlétszáma az 1911-ik évi február hó 28-iki állapot szerint. (A továbbiakban: Összeírás 1911.). Szerkeszti és Kiadja A Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal. Bp. 1913. 606—9. o.; Magyar Statisztikai Közlemények. Új Sorozat 100. k. Magyarország állatállománya, gazdasági gépfelszerelése és gyümölcsfaállománya az 1935. évben. (A továbbiakban: Összeírás 1935.). Szerkeszti és Kiadja a Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal. Bp. 1937. 218—23. o. 7. Egy lovat, szarvasmarhát 0,8, sertést 0,114, juhot 0,071, egyéb állatot (kecskét, szamarat stb.) 0,2, számosállatnak számítottunk. 8. Vö. Oláh József: i. m. (Sarkad). 123—4. o. 9.Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat. 105. k. Magyarország mezőgazdaságának főbb üzemi adatai az 1935. évben. Törvényhatóságok és községek (városok) szerint. (A továbbiakban: Statisztika 1935.) Szerkeszti és kiadja a Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal. Bp. 1938. 290—7. o. 10. Összeírás 1895. 430—2. o.; Összeírás 1911. 606—9. o.; Összeírás 1935. 218—23. o. 11. Összeírás 1935. 218—23. o. 12. Oláh József: i. m. (Uradalmak.), 9., 92—4. o. 13. Összeírás 1911. 606—9. o.; Összeírás 1935. 218—23. o. 14. Az említett években a forrásokban 1, ill. 12 tehénfogat is szerepel. 15. Iratokat 1. a 19. jegyzetnél. Statisztika 1935. 290—7. o. 16. Vö. Oláh József: i. m. (Sarkad). 125—7. o. 17. Összeírás 1895. 430—2.; Összeírás 1935. 218—23. o. 18. Karácsonyi János: Békésvármegye története. 1896. II. k. 87. o. A továbbiakban — általában mindig — hektárban számolunk. Egy kh-t 0,5755, egy magyar holdat (1200 négyszögöles) 0,4316, egy kis holdat (1100 négyszögöles) 0,3955 ha-nak, 1 négyszögölet 3,566 m

2-nek számítunk. 19. Békés Megyei Levéltár. Békés vármegye alispánjának iratai. (A továbbiakban: BML.

ai.). IV.B. 407. 6511/1897. Mivel a fennmaradt területet „a bekövetkezett helyszínelés alkalmával" Doboz község tulajdonaként vették fel, a volt úrbéresek 1897-ben már dr. Fábry Sándor alispántól kérik a szóban forgó birtok felosztását és telekkönyvezését megbízott képviselőjük, Bródy Adolf gyulai ügyvéd útján. 20. Karácsonyi János: i. m. 87. o. 21. Féja Géza: Viharsarok. Az Alsó-Tiszavidék Földje és Népe. Harmadik kiadás. Az Athenaeum Kiadása. 131. o. 22. Az adatok Gerlával együtt értendők, amely csak a felszabadulás után, 1957-ben önállósult. Marsi László: i. m. 30. o. 23. Karácsonyi János :i. m. 87. o.; A magyar Korona Országainak Mezőgazdasági Statisztikája. 1. k. Kiadja az Országos Magyar Kir. Statisztikai Hivatal. Bp. Pesti Könyvnyomda RészvényTársaság 1897. (A továbbiakban: Gazdacímtár 1895.). 430—2. o.; Magyar Statisztikai Közlemények 99. 1935. Magyarország földbirtokviszonyai I. (A továbbiakban: Statisztika: 1935.)146 —8. o. 24. Uo.; Továbbá: Féja Géza: i. m. 13*.; 1938-ban eljárást indítottak azok ellen, „akik az OFB során kapott föld árát nem fizették ki. " A gyulai pénzügyigazgatóság a dobozi parasztok földvételár tartozásaként 721 779, házhely adóságaként 79 870 P-t tartott nyilván. Maday Pál: i. m. 138. o. 25. Uo. 136—7. o. 26. Karácsonyi János: i.m. 88.; Marsi László: i.m. 30.; Maday Pál: i.m. 135—6. o. 27. Oláh József: i.m. (Uradalmak). 29—32. o. 28. Féja Géza: i.m. 32. o. 29. Maday Pál: i.m. 135—6. o.; Oláh József: i.m. (Uradalmak.). 24—6. o. 30. Statisztika 1935. 290—7. o.; Oláh József: i.m. (Uradalmak). 38—40. o. 31. Ugyanekkor 11 tejgazdasági gépet, 42 borgazdasági gépet, 19 gyümölcsgazdasági gépet, 3 keltetőgépet is kimutattak. Összeírás 1935. 218—223. o.; Oláh József: i.m. (Uradalmak.) 60 —5. o. 198