Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Molnár Ambrus: Az újratelepülő lakosság származása és összetétele

Az újratelepülő lakosság származása és összetétele MOLNÁR AMBRUS 1. Községünk a 17. század utolsó évtizedeiben A 17. századi Doboz életének utolsó eseményei között tarthatjuk számon Thököly Imre kurucainak a békési határban való táborozását. 1678-ban ezt írta a gyulai bégnek a kurucvezér: „ ... az mely katonák Erdélybül jöttek velem, és szerdán által is mentek a Kőrösön, ne bánja, ha ott abrakolnak, az Körös mellett való falukon, azon faluk Gyulához tartozván ..." 1683-ban Apafy Mihály erdélyi fejedelem — aki Bécs ostromára kénytelen volt elkísérni a török hadat — táborba szállott Félhalomnál, a Körös mellett. Innen október 25-én „ ... szállott meg a sereg Békéshez a Fejér Körös mellett", tehát Doboz közelében. Ezekben az években a környéken a legnépesebb helység kétségtelenül Békés városa volt, de Dobozon is elég sok és tehetős ember lakott, mert a sereg élelmezésére adott élelmiszerek mennyiségét tekintve Békés után következett. Árpa, liszt, kenyér, hagyma és zöldség mellett sárga- és görögdinynyét is küldtek a doboziak a táborba.* Közvetlenül Dobozra vonatkozó adataink nincsenek ugyan, de a környéken lévő helységekről szóló híradások megerősítik azt a föltevésünket, hogy 1685 körül még falujukban laktak a doboziak is. 1685-ben a szomszédos Belmegyer faluból Kántor István nevű jobbágytól a berényi taxások 100 forintot küldtek adó fejében uruknak, Károlyi Lászlónak. 1688-ban a Körösön Gyuláról hajón érkező kuruc csapatok Békésnél szálltak ki a hajókból, hogy a Kecskemét felől közeledő királyi csapatok ellen támadást intézzenek. Gyula felszabadítása előtt ezt tekinthetjük községünk közvetlen környékének létezéséről az utolsó híradásnak.

2 Ezt a feltevést megerősíti Vizessy János 76 éves békési ember 1749-ben tett vallomása, aki emlékeztetett arra, hogy szülőfaluja a Doboz közelében létezett 148