Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében II. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 13. Békéscsaba, 1988)

Sorszám A község neve Képességi alapja Követválasztók községenkénti összege Sorszám A község neve birtok kézművesség gyár kereskedelem jövedelem értelmiség régi jog Követválasztók községenkénti összege 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. Orosháza Kétegyháza Kígyós Csorvás Gyulavári Komlós Bánfalva Sz. András Szabad Sz. Tornya Puszta Sz. Tornya Nagy Szénás Öcsöd 228 60 12 31 90 195 6 42 32 2 3 120 77 11 5 4 11 30 4 2 2 4 18 — 18 4 1 2 1 8 2 8 8 127 1 25 2 2 3 2 34 8 3 4 12 4 8 2 1 6 11 101 10 1 2 1 585 84 53 42 106 248 16 62 34 8 13 160 Orosházi választó kerület summázata: Felszólamlás folytán az orosháziak közül töröltetett: 821 1 168 — 52 162 5 103 105 1411 6 Nem ismerjük az 1869-es választói névjegyzék hasonló adatait. Bánfalva példájából azonban bátran következtethetünk rá, hogy akkor többen szavazhattak. Minthogy a törlések a vagyoncenzus alapján elsősorban a nincstelenné vált szegényparasztok számát csökkentették, Táncsics tábora már az induláskor jelentős hátrányba kerülhetett. A választási biztosok és bizottsági tagok figyelmét is csak arra hívták fel nyomatékosan, hogy a) „régi jogon a lajstromba csak az vétethetik fel, ki ez alapon már szavazott, b) aki takarékpénztári könyvvel próbálja választói jogát igazolni, köteles kimutatni azt, hogy takarékpénztári könyvecskéje után a múlt évben legalább 105 F. jövedelmet húzott'', s végül hogy c) „a választási jog gyakorlására állampapírok alapul csak ugy bírnak, ha félévi birtoklás s legalább 105 F. jövedelem kétségtelenül kimutattatik. s beigazoltatik. hogy az 1848. V. te. 2§-ban érintett kellékek nem hiányoznak". A választásra jogosultaknak ez a 3 szempont szerinti megrostálása — mint látható — szintén a szegény néposztályt sújtotta. Kinek volt közülük olyan betétje vagy olyan állami papírja, amely után ennyi jövedelmet élvezhetett? Az 1863-as nagy aszály és a következő évek sok elemi csapása — a bánfalviak és kétegyháziak esete is igazolja — nagy méretű pauperizálódáshoz vezetett. Egyre-másra került kalapács alá a szegény- és a kisparasztok földje. A legérzékenyebb veszteség is ennek következményeként érte Táncsics táborát. A már elkészített és jóváhagyásra ajánlott névjegyzékből ugyanis a megyei központi választóbizottság az utolsó pillanatban vagyontalanság címén 6 egyént törölt.