Gulyás Mihály: A baromfi-feldolgozás és a baromfikonzerv-gyártás története Orosházán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 12. Békéscsaba-Orosháza, 1987)

felfedezett megoldását, a baromfiólak mélyalmos fűtését. Ez pedig semmi más, mint az 1899-ben ismertetett „fűtési eljárás". 1904-ben egy szerkesztőségi cikk „Baromfitenyésztési ügyünk" cím alatt foglalkozik a baromfitartással. Ezt írja: „Fő jövedelmünk a búza, utána a baromfitenyésztés következik, 75.000.000 korona az államnak. Űzzük ezen jövedelmi ágat még nagyobb mértékben, ne csak a földművesek, de mindenki, akinek udvara van tartson baromfit". A továbbiakban hasznos útmutatást ad a baromfitenyésztéshez. Felhívja a figyelmet a korai csirkék nevelésére, igen jó takarmányösszetételt javasol, az elhelyezéssel kapcsolatban pedig a következőket mondja: „Az ól náddal legyen fedett, a déli oldalon pedig üvegezett. Az ólakhoz bokrokat, fákat kell ültetni, hogy árnyék is legyen." Rávilágít a toll hasznosíthatóságára is: „A tyúk tollát szárítani és gyűjteni kell."

28 A keltetőgépekről érkezett hírek nemcsak a felnőttek, de a gyermekek képzeletvilágát is foglalkoztatták és kísérletezésre késztették őket. Iskolás gyerekek tyúkok alól elcsent tojásokat a meleg kuckó tetején elrejtve próbálták kikeltetni. Titkolt próbálkozásaikat nem a csibék csipogása, hanem a záptojás jellegzetes szaga fedte föl. Hasonló sikertelenség a felnőtteknél is előfordult. Kondoroson a jegyző keltetőgépjéből is hiába várták a csibéket, a nagy nyilvánosság előtt folyó próbálkozás itt még a kétkedők derűjét is kiváltotta. Orosházán két kísérletező ember munkáját már nagyobb siker kísérte. A Baromfitenyésztés 1904. évi szept. 25-i száma erről így tudósít: „Űj tojáskeltető gépet mutattak be a hódmezővásárhelyi kiállításon, amelyet Szabó István és Társa Orosházáról állított ki. Ez a gép villamossággal van berendezve. A melegséget villamoskészülék szabályozza. Az elemek feltöltése nagyon egyszerű. A gépből a lakásnak bármely részébe villamos-csengő vezethető, amely a legkisebb rendellenességet folytonos csengéssel jelzi... a minisztérium, mely állami segítséget is helyezett kilátásba, ezer darab ilyen villamos berendezésű keltetőgépre kért ajánlatot."

29 A tudósításban még arról is írnak, hogy a gépben lévő vizet a burkolatra felerősített petróleumlámpa melegíti. (3. sz. kép) A nagy érdeklődést kiváltó gépi tojáskeltetés sokféle foglalkozású embernek a figyelmét keltette föl. Az Orosházi Újság híreiből azt is megtudjuk, hogy Szabó István például ecetgyáros volt.

30 A feltalálók szabadalmukat valószínűleg eladták, mert a Baromfitenyésztés következő év februári számában a hirdetések között azt olvashatjuk, hogy a Szabó féle „Elektra" nevű tojáskeltetőgépet Kogler és Rossner cég gyártja.

31 Szólnunk kell még a baromfitenyésztő egyesületekről is, mert ezek tevékenysége közvetve vagy közvetlenül kapcsolatban volt az orosházi baromfitenyésztéssel. Már a GALLUS című szakfolyóiratnak 1879. évi 1. számában felhívást tesz közzé Grubiczay Geyza egy országos baromfitenyésztési egylet alakítására. Szükségességét azzal indokolja, hogy az egyletekben alkalmat adnának az eszmecserére. Ismertetnék mindazt, amit külföldön eredményesen mívelnek a baromfitenyésztés területén, hogy azután azt átvehessék. Egyleti tagok segítségével terjeszthetnék a jó tenyeszanyagot. Javasolja még, hogy a megyei gazdasági egyleteknél egy-egy nyulászati szakosztályt is állítsanak fel. 13