Gulyás Mihály: A baromfi-feldolgozás és a baromfikonzerv-gyártás története Orosházán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 12. Békéscsaba-Orosháza, 1987)

Az utcát csak jóval később kövezték ki, amelyhez a kereskedő a kövek odahordásával járult hozzá. Évtizedek során újabb ház vásárlásával 800 négyszögölre bővitette telepét. 1910-ben Presser Sándor a Komlósi út 31. sz. alatti, kövesút mellett fekvő 500 négyszögölnyi portán lévő házánál kezdte az ipart gyakorolni. A lakosság nem örült az ilyen szomszédságnak. Az Orosházi Friss Újság 1928-ban „Mi bűzlik a Komlósi utcán" cimmel foglalkozik is a telep körüli erős bűz terjengésével. Megállapítja, hogy az a Presser-baromfitelep hulladékaiból ered, és felhívja „valamely illetékes faktor figyelmét".

74 1942-ben a Presser-féle telepet a Magyar Mezőgazdák Rt. az üzem új tulajdonosa, mintegy 700 négyszögöl telek vásárlásával bővítette. A szomszédok tiltakoztak, az építési hatóságok hónapokig nem is járultak hozzá a bővítéshez, végül mégis megadták az építési engedélyt. A szomszédok tiltakozását a patkány inváziótól való félelem is kiváltotta. A többi exportőr már figyelembe vette a szállítás jelentőségét, és a vasút közelében kezdte meg munkáját. Általában egy telekkel kezdték, amelyet gyarapodásuk arányában bővítettek a szomszédos házak és telkek megvásárlásával. Az olasz Frigor-cég a Petőfi, a Mikes és a Kígyó utca által határolt sarki telken nyitott üzemet. Bernardinelli először a Vasút utca 8. számú házat vette meg (jelenleg Október 6. utca 8. szám), majd az előtte lévő két ház megvétele után 1200 négyszögölre növelte telepét, s ezzel szomszédja lett Öhlschläger Mártonnak,akinek telepe szintén 1200 négyszögöles volt. 1933-ban Presser Sándor, miután régi telepét átadta volt üzlettársának, a Vasút utca 16. szám alatti (az egykori palagyárban) 936 négyszögöles telken létesített üzemet. Dénes Ferenc, aki a későbbiek folyamán a Presser-féle telepet átvette, a Vasút utca 18. számú házat 531 négyszögöles telekkel vásárolta meg, telepének bővítése céljából. A Vasút utca 24. szám alatti 865 négyszögöles telket a Klein és László-cég vette meg. A Vasút utcán épített üzemek fekvése kedvező volt, mert előttük kövesút haladt. Végszomszédjuk, a MÁV, a 30-as években iparvágányt is épített. A csatornázás akkor nem tartozott a figyelembe veendő szempontok közé. A szennyvizet nyitott csatornákban vezették. 1948-ban az összes baromfiüzemet államosították. A vasútmenti telepek összevonásával alakult ki a Baromfiértékesítő Nemzeti Vállalat, míg a Komlósi úti telepet a Cirokseprűgyárnak, a Keltetőállomásnak és a Teherfuvar Vállalatnak adták át. Csak a hűtőház maradt meg, amit a későbbi időben Kleinhűtőnek vagy Csokonai utcai hűtőháznak neveztek. 1954-ben a Baromfiértékesítő Nemzeti Vállalat megvásárolta a nagytelep és Fortuna-telep között fekvő Ásványolajforgalmi Vállalat 486 négyszögöles telkét. Itt építették fel két év alatt a ma is meglévő emeletes raktárt és a hizlaldát. A hizlaldából alakították ki később a műszaki osztály és a gépi könyvelés irodáját. 79