Gulyás Mihály: A baromfi-feldolgozás és a baromfikonzerv-gyártás története Orosházán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 12. Békéscsaba-Orosháza, 1987)

A keretszerződést a munkavállalói oldalról a Magyar Szakszervezetek Országos Központja (Szakszervezeti Tanács), a munkáltató oldalról a Magyar Kereskedők Országos Szövetsége, vagy gyáraknál a GYOSZ kötötte meg. A kollektív szerződést a Országos Munkabérmegállapító Bizottság hagyta jóvá."

60 A kollektív szerződés hiányában a baromfitelepeken megbízott üzemi bizottsági elnökök vettek részt a Szakszervezeti Tanács és az Élelmezési Dolgozók Szabad Szakszervezete által rendezett bérmegállapító tárgyaláson, ahol a Gyáriparosok Országos Szövetsége és a nagyobb cégek megbízottai is jelen voltak. Ezeken a tárgyalásokon állapították meg a bérezési formát, az idő- és teljesítménybér alsó-felső határát, s a területi bércsoportokat. A kopasztást minden vállalatnál egységesen darabbérben állapították meg.Csirkéből-tyúkból 8, libából 3, kacsából 4, pulykából 5 darabot kellett óránként megtisztítani. Az a dolgozó, aki ennél többet vagy kevesebbet teljesített, darabszámra átszámított órabérkeresetben részesült.

61 A hiányosan megmaradt üzemi bizottsági jegyzőkönyvek szerint a tőkés tulajdonosok nem szívesen vették igénybe az üzemi bizottságok segítségét. A kollektív szerződés előírásait betartották ugyan, de elképzeléseikről, terveikről az üzemi bizottságot csak hiányosan tájékoztatták. A forint bevezetése után a gazdasági helyzet megszilárdult, a piaci felhozatal emelkedett, s ezáltal a telepeken is rendszeresebbé vált a munka. A megtisztított baromfiból egyre többet szállíthattak a külföldi piacokra. A hároméves terv eredményei bebizonyították, hogy a tervgazdálkodást tovább kell folytatni. Ennek teljesítése azonban csak akkor valósítható meg, ha a termelőeszközök társadalmi tulajdonba mennek át. így vált szükségessé, és így valósult meg 1948. márc. 25-én az államosítás első menete. A Fortuna Árukereskedelmi Rt. központjának állami tulajdonba vétele Budapesten történt, az orosházi üzemeket a pénztár- és áruleltár felvételével az üzemi bizottság vette át. Az államosított vállalatok felügyeleti szerve az Országos Közellátási Hivatal, irányító központja a Baromfifeldolgozó és Hűtőipari Igazgatóság lett. A Magyar Köztársaság Kormányának 44/1948. számú határozata alapján Baromfiértékesítő Nemzeti Vállalat alakult. A földművelésügyi miniszter a Nemzeti Vállalat alapítólevelét kibocsátotta, és cégbejegyzés végett, a Gyulai Törvényszéket mint Cégbíróságot megkereste. A 8230/1948. kormány sz. rendelet alapján kéri a Törvényszéket, hogy Bernardinelli Lajos Baromfi és Tojásfeldolgozó céget, valamint Klein és László Baromfi és Tojásfeldolgozó céget a cégjegyzékből törölje. Néhány hónap múlva 1948. augusztusában az államosítás hatálya kiterjedt a Magyar Országos Szövetkezeti Központ (MOSZK) telepeire, így az orosházira is. A földművelésügyi miniszter 421 084/1948. sz. rendelete alapján „A tulajdonjogot átszállás jogcímen a Baromfiértékesítő Nemzeti Vállalat budapesti bej. cég javára bekebelezték."

62 Értékelve a tőkés baromfikereskedelmet és -feldolgozást, arra a következtetésre jutunk, hogy bár ez jól jövedelmező foglalkozás volt, mégis az üzemek korszerűsítése, a munkakörülmények javítása lassan haladt előre, mert a legki50