Gulyás Mihály: A baromfi-feldolgozás és a baromfikonzerv-gyártás története Orosházán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 12. Békéscsaba-Orosháza, 1987)

sebb befektetés mellett az elérhető legnagyobb hasznot keresték. Önálló nagyobb arányú építkezést csak a Magyar Mezőgazdák végeztek. A Bernardinelli-telep átalakítását, bővítését is csak a Hangya Szövetkezet betársulása után kezdték meg. Mondják, hogy a gyümölcspulpozas is olyan jó jövedelmet hozott, hogy szinte egyedül ebből a vállalkozásból lehetett fedezni az akkori építkezést. 3. Az államosítástól napjainkig Az államosítás után a felső szervek a három baromfiüzemet összevonták, és úgy döntöttek, hogy a jövő üzemét a Bernardinelli-féle telepen alakítják ki. A szakmabeliek ezt az üzemet nagytelepnek hívták, mivel az akkori telepek között ez volt a legnagyobb. A feladat azonban, amit az üzem részére megszabtak, túl sok volt. Elvégezték ugyan a munkákat, de a kis területen semminek sem volt helye. A baromfi átvétele, osztályozása, pihentetése, a vágásra adott állatok szállítása mind egy kicsiny udvarban bonyolódott le, s mindezen felül még 4—6 áruval telt teherautó várakozott a lerakodásra. Zsúfoltság volt az állatoknál és az anyagoknál is. Az udvaron csak egy 4 m széles, téglából rakott kocsiút húzódott végig. Fátlan, kopár, poros volt az egész udvar, esős időben pedig sáros. A Fortuna-telep csökkenthétté volna a zsúfoltságot, de azt akkor csak az utcán keresztül lehetett megközelíteni. A két telep között az Ásványolaj forgalmi Vállalat (ÁFOR) üzemelt. Itt volt Orosháza és környékének benzin- és olajlerakata. 'Három év telt el, míg 1951-ben sikerült olyan megállapodásra jutni, hogy az utcától 15 m-rel beljebb építették meg az ÁFOR kerítését. A 15 m széles telekrészt a baromfi-feldolgozó kapta meg, s kialakíthatott azon egy összekötő folyosót. Ismét három év múlva, 1954-ben, a vállalat félmillió forintért megvette az ÁFOR telepét. Területe 486 négyszögöllel gyarapodott, és a két üzemet összeépíthette. Az épületek között tágas helyet kapott a baromfiátvétel és a ketrecfertőtlenítés is. 1960-ban a vállalat tulajdonába került a Fortuna-telep mellett lévő Dénesféle államosított ház is, amelyet a volt lakója után Hervai-féle háznak neveztek. Ebben a hosszú, farmezsgyére épült parasztházban kaptak helyet a láda- és ketrecjavítók, míg az udvar egy részében láda- és ketrecraktár létesült. Az udvar vasút felőli részén két modul barakkot, előregyártott elemekből összeállítható raktárt építettek. Két évig csirkéket hizlaltak benne, azután raktárnak használták. 1974-ben a házzal együtt lebontották. A ház helyén kerékpárszín épült. A raktár helyén vasvázból és alumíniumlemezből 400 m

2-es színt állítottak fel, amely alatt ketrecet fertőtlenítenek és mellékterméket tárolnak. Az udvarán 220 m-es kutat fúrtak. (20. sz. kép) 1962-ben újabb házat vett meg az üzem, s így most már csak a Gabonafelvásárló Vállalat raktára és annak udvarában lévő lakóház választotta el az üzemet 51