Gulyás Mihály: A baromfi-feldolgozás és a baromfikonzerv-gyártás története Orosházán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 12. Békéscsaba-Orosháza, 1987)

kezébe kerültek. A MOSZK „Mezőgazdák" telepére 1948. augusztus hónap­jában terjesztették ki az államosítást. A II. világháború utáni időben már sejteni lehetett, hogy a jövő a szocialista gazdálkodás felé halad, de a vérbeli kereskedők még ekkor is jól kereshettek. Ebben az időben a kereskedők üzleti és pénzügyi forgalmát a magántőke korlátozása jegyében erősen ellenőrizték, mégis voltak kibúvók. Természete­sen ehhez hozzásegítette őket a régi külföldi üzlettárs is. Az államosítást megelőző időben a külföldre szállított vágott baromfira a külföldi vevők egy­más után célzatosan jelentették be az „Anstandot", kifogásolták a baromfi minőségét és árcsökkentést kértek. A Nemzeti Banknak ekkor két lehetősége volt: vagy visszahozatja az árut, vagy azt a külföldi cégnek utólagos alku szerint 20—30%-kai olcsóbban adja el. Rendszerint az utóbbit tették. A haszon egy ideig a külföldi cég kezén maradt, de amikor az államosítás után a nagykereske­dők és üzemvezetők egy része külföldre távozott, bizonyára nekik is jutott az anstandon szerzett pénzből. A háború utáni új élet, a munka megindításában jelentős szerepe volt az üzemi bizottságoknak. Az iparügyi miniszter 1945. VI. 5-én megjelent rende­lete alapján minden olyan vállalatnál, ahol legalább 20 munkavállalót foglal­koztattak, üzemi bizottságot kellett alakítani. Az üzemi bizottságok létrehozásának célja: „a munkának, mint a termelés egyik legfontosabb tényezőjének megbecsülése, továbbá az üzemen kívül levő vállalatok megindítása, üzemük folytonosságának biztosítása, valamint a gaz­dasági életnek háború utáni megszervezése volt. Azokban az üzemekben, ahol a mnkavállalók száma 20-nál kevesebb volt, az illetékes szakmai szakszervezetek közreműködésével bizalmit, esetleg bizal­miakat kellett választani, ezek számát az illetékes szakszervezet állapította meg." 60 1945. év végére valamennyi üzemben megválasztották az üzemi bizottságo­kat. Az elnökön kívül propagandistát, gazdasági- és bérfelelőst is választottak. Gyűléseiket munkaidőn kívül tartották. Valamennyien nagy segítséget kaptak az Élelmezési Ipari Dolgozók Szabad Szervezetétől, mely Orosházán 1944 őszén alakult. Az üzemi bizottságok munkája sokrétű volt. A rendszeresen megtartott értekezletek témája: a munkaidő, munkabér, munkafegyelem, a dolgozók munkakörülményeinek javítása, a védőruhák, egyéb juttatások intézése, szak­szervezeti oktatás megszervezése. Üzemi könyvtárunkban még található né­hány könyv, melyet a Magyar Mezőgazdák Orosházi Baromfitelepének Üzemi Bizottsága szerzett be, és azt le is bélyegezte a saját bélyegzőjével. A Fortuna Árukereskedelmi Rt. telepén önképzőkört hoztak létre, ahol verseket szaval­tak, a magyar irodalomból részleteket olvastak fel, majd politikai és szakszer­vezeti előadásokat hallgattak. „A Magyar Köztársaság Kormánya 1946. évben (1946. XII.) elrendelte, hogy a szolgálati viszonyban állók munkafeltétele kollektív keretszerződésben, szakmai, iparági, üzemi kollektív szerződésben kerüljön szabályozásra. Mind­addig, amíg szakmai, iparági, üzemi keretszerződés nem jön létre, az összes munkavállalók részére a keretszerződés rendelkezései az irányadók. 49

Next

/
Oldalképek
Tartalom