Gulyás Mihály: A baromfi-feldolgozás és a baromfikonzerv-gyártás története Orosházán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 12. Békéscsaba-Orosháza, 1987)

Év Beszállított mennyiség t-ban Az 1950. év százalékában Feldolgozás aránya %-ban negyedévenként Év Beszállított mennyiség t-ban Az 1950. év százalékában I. II. III. IV. 1950 1951 1952 1953 1959 1960 1968 1982 1983 1984 968 742 589 152 1 151 924 2 278 14 064 13 222 12 545 100 77 61 16 118 95 235 1451 1364 1294 4,3 6,4 6,9 16,0 22,0 24,6 0,6 2,8 12,1 23,0 22,6 26,9 34,0 45,8 45,9 29,0 32,7 28,9 61,1 45,0 35,1 32,0 22,7 19,6 Az 1950-ben beszállított csirkének csupán 5—6 %-át vágták le az első félévben, 1960-ban a 20 %-át. A következő években ez a mennyiség fokozatosan emelkedett és 1968-ban elérte a 39 %-ot. 1982-ben az I. és II. félévben levágott csirkék között a különbség 5,4 %. Még a negyedévek is megközelítették a 25 %-os mennyiséget. 1950-ben a Baromfifeldolgozó Vállalat szinte az összes vágni való csirkét a földművesszövetkezetek (később ÁFÉSZ) közreműködésével az egyéni gazdaságokból szerezte be. Az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és a háztáji csirkebehozatal részaránya 1961. után az alábbi képet mutatja: Év Beszállított mennyiség t-ban Beszállított mennyiség %-os arányban Év Beszállított mennyiség t-ban ÁG Tsz FMSZ 1961 1964 1967 1970 1189 1822 1737 3865 12,6 13,2 9,8 9,0 53,1 66,5 89,6 90,4 34,3 20,3 0,6 0,6 A vizsgált 10 évben az állami gazdaságokból származó csirkék mennyiségében nincs számottevő változás. Az FMSZ által felvásárolt csirke négy éven át az 1 %-ot sem érte el. Jelentős viszont a termelőszövetkezetek termelése. A nagyüzemi csirkeneveléssel párhuzamosan 1972-től kezdve a termelés színterére lép a nagyüzemi technológiával dolgozó háztáji csirkenevelés. Az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat területén Medgyesbodzáson a termelőszövetkezet elnöke, Bali István indította útjára ezt az új termelési formát. Ebben az együttműködésben mindenki megtalálja a számítását. A tsz, mint szervező, a csirkenevelést vállaló tagjai részére előlegezi a naposcsibét, a takarmányt, az alomszalmát, a vakcinát és a gyógyszert. Gondoskodik annak kiszállításáról és a szaktanácsadásról. A munkavállaló csirkenevelésre alakítja át a használaton kívüli istállóját vagy padlását, esetleg új nevelőólat vagy fóliasátrat épít. Övé a neveléssel járó munka és övé a villanyáram költsége. A háztáji csirkenevelést a Baromfifeldolgozó Vállalat is szorgalmazta és 30