Gulyás Mihály: A baromfi-feldolgozás és a baromfikonzerv-gyártás története Orosházán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 12. Békéscsaba-Orosháza, 1987)

Az államosítás után, a 40-es évek végén és az 50-es években jól működő „kultúrbrigádja" volt az üzemnek. Ebben színjátszók, népi táncosok (118. sz. kép) és zenészek szerepeltek. A csoport tagjai nemcsak az üzem rendezvényein vettek részt, de gyakran hívták őket vendégszereplésre más üzemekbe, a honvédséghez és a városi művelődési házba. Többször voltak a szomszédos községekben: Pusztaföldváron, Békéssámsonban, Nagyszénáson és Orosháza külső területén, Kiscsákón és Szentetornyán. Szerepeltek járási és megyei versenyeken is. A környező községekben mindig szívesen fogadták őket s gyakran az üzem kultúrcsoportja egy egész estét betöltő műsorral szórakoztatta a nézőket. A színdarabok, a népi táncok mellett szavaltak és egyéni énekszámokkal is szerepeltek. A színjátszók között olyanok is akadtak, akik a Petőfi Művelődési Ház énekkarának, vagy a város élelmiszeripari szakszervezeti énekkarának is tagjai voltak. A tánccsoport oktatásáról a városi tánctanárok gondoskodtak. A színjátszókat az első időben Tóth Sándor, az üzem gépésze karolta fel és segítette munkájukban. A csoportokban nagy volt az összetartás, a játékkedv, amely az elért sikerekből fakadt. Mindezen felül mint társadalmi munka is számításba jött. Az üzem munkája idényjellegű volt. A december végén elbocsátott fiataloknál a következő szezonmunka megkezdésekor felvételi előnyt jelentett, ha valaki az üzem kultúrcsoportjában szorgalmasan szerepelt. A népi tánc újabb és újabb fiatal táncosai a 60-as évek elején még szép sikereket értek el, de a 60-as évek közepétől az üzemi színjátszás fölött elhaladt az idő. A szép táncruhák sokáig a szekrényben várták az új népi táncosokat. Sajnos, időközben a szép ruhák elkallódtak. A gazdasági eredmények és az üzem időszerű eseményeinek, híreinek közlésére üzemi újságot szerkesztettek. Az első újság 1960-ban jelent meg „Kotkodács" címmel, amely néhány szám után megszűnt. 1964-ben „Üzemi Híradó" névvel adták ki a következőt, de ez is csak néhány számot ért meg. 1965. január 1-én az üzemi MSZMP alapszervezet lapjaként indult az ÜZEMI HÍRLAP, mely megszakításokkal 1978-ig adott tájékoztatást az üzem életéről. Az üzem kulturális életében jelentős esemény az „Anyák napja". Amíg a napközi otthon az üzem területén működött, az otthon gyermekei műsorral szerepeltek az ünnepségen. (119. sz. kép.) Ilyenkor az anyákat külön-külön virággal is megajándékozták. A hangulatos ünnepségen mindig sokan vettek részt. A szervezéssel járó munkát a Szakszervezeti Bizottság vállalta. Az óvoda létesítése óta az Anyák napját a KISZ-szervezet rendezi. Az óvoda külön tartja a maga ünnepségét. Az 50-es évek közepétől megünnepelték a „Nők Napját". Műszak végén az ebédlőben a férfi dolgozók gondoskodtak az ünnep sikeréről. Virággal köszöntötték az üzem nődolgozóit, uzsonnával és sörrel vendégelték meg őket. Utána a hangulat sokszor olyan jó volt, hogy sokan éjfélig is ottmaradtak és táncoltak. Az ünnepség megrendezését a KISZ irányította, míg az anyagi kiadásokat az üzem igazgatója a Szakszervezeti Bizottsággal együtt teremtette elő. A hetvenes években a Nőnap alkalmából a nődolgozók külön ebédet kaptak, de ünnepséget nem tartottak. Ez idő tájt egyesítették az orosházi és békéscsabai gyárat s ez a „kényszerházasság" még a hagyományos ünnepekre is kihatott. 1983-tól 135