Gulyás Mihály: A baromfi-feldolgozás és a baromfikonzerv-gyártás története Orosházán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 12. Békéscsaba-Orosháza, 1987)

je „Tekintsünk a jövőbe" című közgazdasági vonatkozású cikkében utal a baromfitenyésztés jelentőségére. Felhívja a figyelmet, hogy a gabonatermelés mellett fordítsunk gondot a takarmánytermelésre, hogy ezáltal előmozdítsuk az állattenyésztést.

15 Az Orosházi Újság a napi hírek közlése mellett igyekszik közgazdasági téren is felvilágosítani olvasóit, így ismerteti a legfrissebb piaci árakat is.

16

(2. sz. kép) Ez arra mutat, hogy élénk forgalom volt az ismertetett baromfiakból. Egymásután jelennek meg oktató-nevelő és tájékoztató írások, amelyek a baromfitenyésztésnek is fontos szolgálatot tettek. Nehéz ma már megállapítani, hogy ezen írások szerzői közül ki volt helyi szakember és milyen cikkeket vettek át valamilyen fővárosi vagy vidéki szaklapból. Budapesten 1876-ban Grubiczy Géza megindítja az első magyar nyelvű kisállattenyésztési lapját, a GALLUS-t. A havonta megjelenő folyóirat „a baromfitenyészet és nyulászat" köréből ismertet közleményeket. Vezérgondolatát a lap címlapján ezzel fejezte ki: „Ez az az iparág... amelybe naponta filléreket rak be a tenyésztő, hogy pár hónap múlva forintokat vegyen ki belőle".

17 A jó igyekezetet azonban nem támogatták eléggé. 1888. májusi számában a szerkesztő arról panaszkodik, hogy kevés az előfizető s két hónap múlva a lapot meg is szüntette.

18 A Békés megyei Gazdasági Egylet sem tartozott a támogatók közé, pedig célkitűzései szerint minden közhasznú gazdasági ügyet pártfogolnia kellett volna. A baromfitenyésztési szakbizottságnak 1888. évi december üléséről készült jegyzőkönyv több mint 10 évi lemaradásról árulkodik: „Elnök úr indítványozza, hogy a titkári iroda részére a két magyar nyelvű lapra, a «GALLUS» és «Házi szárnyasaink» címűekre, amelyek az aprómarha tenyésztés érdekeit szolgálják — előfizettessék, s ... a gyakorlati és közhasznú eszméket a titkár megfigyelvén, azokat a megyei lapokban időközönként közölje." A továbbiakban az elnök a következőket állapította meg: „a baromfi és a tojáskereskedés már olyan mérvéket öltött, hogy a bel- és külfogyasztásnak még sokáig nem leszünk képesek eleget szolgáltatni." Foglalkozott még a bizottság két időszerű feladattal is: Díjat tűztek ki egy kisebb terjedelmű, népies nyelven megírt baromfitenyésztési pályamunkára és javasolták az igazgató választmánynak egy Jády-féle kisebb költőgép beszerzését.

19 A bizottság nagyfokú tájékozatlanságát mutatja, hogy az egyik baromfitenyésztési lap, a GALLUS 4 hónappal az ülést megelőzően szűnt meg. A lap 12 évi tevékenysége során nem gondoltak annak előfizetésére. Örvendetes viszont, hogy ezzel szemben az Orosházi Újság többször közölt baromfitenyésztéssel foglalkozó cikkeket. A szóban forgó keltetőgépről a GALLUS 1888. év áprilisi számában olvashatunk rövid leírást. Eszerint Jády Károly költőgépjének palástja alatt a szigetelőréteg fűrészporból állt. Ezen belül a víztartó hengert képezték ki „ ... a korábbi gépeknél az ébrények fele vagy több is befúl a tojásban. Az új gépek önszabályozóval ellátottak. Egyelőre csak 100 tojásra való gépeket gyártanak."

20 1895. május havában az Orosházi Újság Szász József helybeli polg. isk. 11