Gulyás Mihály: A baromfi-feldolgozás és a baromfikonzerv-gyártás története Orosházán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 12. Békéscsaba-Orosháza, 1987)

sáról is, erről ad tájékoztatást az 1843. év egyik jegyzőkönyve: „Tapasztaltatott, hogy némely lakosok a megdöglött szárnyas és másféle állatokat is a nyomásra és az utcákra kivetni szokták, anélkül, hogy a dögöket a földbe beásnák. Minden dög után hatszoros büntetés jár."

10 A Pesten nyomtatott Vasárnapi Újság 1857. dec. 20-i számában egy orosházi vonatkozású rövid hírt olvashatunk: „(Baromfidög) pusztít több helyen. Orosházán egy nap egy udvarban 20—30 db is eldöglik." A betegség okát ekkor még nem ismerték. Az olvasók közül valaki a jelentős veszteségek miatt tájékoztatta a lap szerkesztőségét. Egy 1860-ban készült kártérítési jegyzőkönyv már a „felesbe adott baromfitartás "-ról ad először jelentést: Az ól feltörése után elloptak egy öreg ludat és 24 libát. A felest kártérítésre kötelezték,„ki kell fizetni a kapott időben felbecsült árat, 24 liba 4 frt, 1 öreg lúd 80 kr".

11 A Békés megyei Gazdasági Egylet 1876. év decemberi gyűlése a fűzfaművelésnek és a kosárfonásnak a terjesztésével foglalkozik. A feladat szükségességét a következő érvekkel indokolja: „A csabai piaczokon nagyban űzetik a tyúktojás-kivitel Pest felé. Orosházán a kopasztott libák, libamájak és kappanok kivitele, másutt gyümölcsök stb. kivitele, mind ez pakkoló kosarakat igényel." E felsorolásból közvetve tájékoztatást szerezhetünk az akkor használatos szállítóeszközök anyagáról, valamint a növekvő baromfifeldolgozásról.

12 Zlinszky István a Békés vármegyei Gazdasági Egylet története című könyvében ismerteti 1860—1896-ig a Békés vármegyében megrendezett kiállítások idejét.

13 Ebből megtudjuk, hogy Orosházán 1881-ben volt először állat-, termény-, gazdasági iparmű és háziipari kiállítás. A kiállítás nagyságáról nincs adatunk, ezért tájékoztatásul vesszük két Békés megyei község adatait. Az 1860-ban Békésen megtartott állatkiállításra először hoztak fel baromfit. A 20 db ló, a 9 szarvasmarha és 8 sertés mellett „19 db baromfi lett bemutatva és bírálat alá bocsájtva". Ez időtől kezdve a kiállításokon már a baromfit is bemutatják, bírálják és díjazzák. 1862-ben a szarvasi termény- és baromfikiállításon 8 kiállító vett részt néhány db hazai és cochin-kínai fajta baromfival. Itt már a fajtákról és a kiállítók számáról is szerzünk tudomást. Az Orosházi Újság 1884. évi számaiból szerezhetünk tudomást arról is, hogy „1885. évi május 5-től 10-ig Budapesten tartandó baromfi-kiállítás az első nemzetközi jellegű baromfi-kiállításunk leend". Ugyanezen tájékoztató kitér arra is, hogy ez a kiállítás nem az idegen fajtákra fekteti a fősúlyt, hanem „elsősorban a hazai baromfi fajának és fajtáinak szép és tökéletes kifejlődött példányokban való kiállítását tartja a kiállítás országos bizottsága kívánatosnak; önként értvén, hogy az idegen fajták is az őket megillető figyelemben fognak részesülni". A továbbiakban az Orosházán élő Székács István, Békés megye közgazdasági előadója, tájékoztatójában utal a baromfikivitel jelentőségére. „Megyénk községeinek piaczán naponta tapasztalható az a tény miszerint az e vidékbeli baromfi minden faja (tyúk, pulyka, lúd, kacsa, galamb) máris tömeges kiviteli cikket és bő jövedelmi forrást képez".

14 Székács József e tapasztalata különösen érdekes azért, mert ő volt az ún. orosházi uradalom (a Trauttmannsdorf birtok) jószágigazgatója. 1885-ben Kilián Gyula, az Orosháza környéki Károlyi uradalom gazdatiszt10