Gulyás Mihály: A baromfi-feldolgozás és a baromfikonzerv-gyártás története Orosházán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 12. Békéscsaba-Orosháza, 1987)

Az egykor igen nehéznek számító pulykakopasztást 1950-től kezdve gépek segítségével tették könnyebbé. A pulykákat először a csirkevonalon vágták, rendszerint az éjszakai műszakban. 1958-ban az átvevőszínből pulykakopasztó helyiséget alakítottak ki, s így a pulykát is a korábbi rendszeres éjszakai műszak helyett nappali műszakban lehetett vágni. A pulykakopasztó gépek sorbaállítása a csirkekopasztó gépekhez hasonlóan történt. Ez a pálya csekély változtatással pecsenyekacsa kopasztására is alkalmas volt. A pecsenyekacsát a nagyológép után még kézzel is kopasztották, és utána beleengedték a paraffinos kádba. A folyékony paraffin a pecsenyekacsát teljesen körülvette, s amikor a felsőpálya a kádból kiemelte, vékony paraffin réteg maradt a bőr felületén. Ennek az volt a feladata, hogy megdermedve magába zárja a pihéket és a bőrből nehezen kihúzható tollkepzodmenyeket. A paraffin keményedését egy másik kádban hűtött vízzel siettették. Amikor a pecsenyekacsa ebből is kikerült, a rajta lévő merev paraffint egy nagyoló géppel leverték s ezzel a test felülete tiszta lett. Ezután a paraffint összegyűjtötték, felolvasztották és centrifugálás után újból felhasználták. 1970 óta nincs pecsenyekacsa-feldolgozás, mert az üzem felújítása előtt a régi épületet lebontották. Ettől kezdve a pecsenyekacsát a Békéscsabai Baromfifeldolgozó vágja. A régi üzemek teljesítőképességét a vágók számából is föl lehetett mérni. A vágók normája csirkéből 100 db volt óránként. Egy-egy vágóhoz 8—10 kopasztó tartozott s ezek óránkénti teljesítménye: csirkéből 7—13 db libából 3 db tyúkból 7—13 db pulykából 5 db A 40-es években a Bernardinelli cégnél 40—50 kopasztóasszony dolgozott, s hasonló volt a létszám a Magyar Mezőgazdák baromfifeldolgozó üzemében is. Az 50-es évek közepén a kopasztógép segítségével egy asszony óránként csirkéből 16, libából 6, tyúkból 16, pulykából 6 darabot kopasztott meg. 1969-ben a pálya mellett dolgozó öt utántisztító asszony óránként 2000 csirkéről távolította el a megmaradt tollat. így egy főnek a csirkéből 400 db libából 40 db tyúkból 300 db pulykából 40 db a teljesítménye. A kopasztógépek egyre tökéletesebb munkája során a baromfiakon kevesebb toll marad. 1978-ban az óránként levágott 4000 db csirke utántisztításához 4 asszony volt szükséges (77. sz. kép). 1985-ben a kopasztógép pályáján 7500 db csirkét vágnak le óránként. A gépekről lekerült csirke bőrén olyan kevés az apró toll, hogy azt egy utántisztító is leveregeti. A többi baromfinál a kopasztógép óránkénti teljesítményét és a kopasztáshoz szükséges személyek számát az alábbi táblázat mutatja. 100