A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

G. Szénászky Júlia: A korai szakálháti kultúra Battyonyán

Edénytípusok 1. Hengeres talpon álló, gömbös testű fazék Vörösesbarna színű, nem simított, de nem is durva felületű a típus minden előkerült példánya. Némelyik darabon kis kiöntő található (2. kép). Több példánya került elő a korai szint fölötti 6. házban is. Ez a forma a szakáiháti kultúra megjelenése előtt kizárólag a csípett díszes kerámia körében fordult elő. Legtöbb és leggyakoribb analógiáit a Starcevo kultúrában találjuk. Méretre is, anyagra is megegyezőnek tűnik egy obrei edény,

4 ami Obre I. felső, IV. rétegéből került elő, ahol már a kifejlett, de legkorábbi Kakanj kultúra emlékei találhatók. Ugyancsak Boszniából származik egy példány,

5 amelyen festés is van. Smilcicről is ismerünk hasonlót.

6 Az Anza II—

III. rétegekben töredékekből rekonstruált edények spirálokkal gazdagon festettek, ezek formája igen közel áll a battonyaiakhoz.

7 A Morava-völgyben még Bukovcen került elő hasonló, olyan Starcevo III. telepen, ahol már a Vinca kultúra elemei is kimutathatók.

8 A Bánátban ez a forma a Starcevo III/B horizontban fordul elő,

9 a hivatkozott helyen besenovai példányt közöl Gh. Lazarovici. A Starcevo IV/B időszak hasonló edényei már zömökebb alakot mutatnak.

10 A már csaknem talpgyűrű magasságú profilált edényaljak a Körös kultúrában is elterjedtek. A battonyai edényekhez leginkább hasonlókat Sövényházán,

11 Hódmezővásárhely-Kotacparton

12 és Maroslele-Pana 3. gödrében

13 találunk. 2. Gömbös testű csészék Battonya-Parázs tanyán a 26. gödörben három vékony falú, fekete, fényezett kis csésze került elő. Közülük az egyik a legkisebb (5. kép 6) gömbös testű, a másik kettő kissé nyújtottabb forma (5. kép 5,7). Igen nagy jelentőséget tulajdonítunk a fényezett fekete áru korai szakáiháti megjelenésének, ez ugyanis Theszszáliából kiindulva a Vinca kultúrában terjedt el a Balkánon. Előfordul már a Tsangli időszakban, de virágzását az ezt követő Arapi fázisban éri el. „Anyaguk jól kidolgozott és homokkal csak kevéssé soványított. A finomabb daraboknak rendkívül vékony a faluk. ,Pincenedves' állapotban az edények külső oldalát csaknem tükörfényes polírozás borítja." V. Milojcic

14 írását szó szerint idéztük, hiszen a szakáiháti kultúra hasonló kerámiájára ezek a szavak a lehető legpontosabban illenek. A redukciós égetési mód azután a Vinca kultúra közvetítésével terjedt el szerte a Kárpát-medencében. Útjának illusztrálására az Obren

15 az Obre I. IV. fázisban, illetve Olténiában a Dudes'ti kultúrában

16 talált darabokat hozzuk fel. Ez a technika Thesszáliában még más edénytípusokon, elsősorban tálakon és kettős kúpos edényeken figyelhető meg, a szakáiháti kultúra polírozott kerámiájához hasonló edények a vincai és elsősorban bánáti, erdélyi leletek között fordulnak elő. Ugyanakkor a fekete fényezés mellett a barna, vörösesbarna és feketésbarna, illetve szürke fényezés is fellép, éppen úgy, mint a Balkán