A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

G. Szénászky Júlia: A korai szakálháti kultúra Battyonyán

nagy területein mindenütt, az imént idézett helyeken is. Formájában is azonos a Karanovo Ill-ban talált példány. 17 A Vinca kultúra törzsterületéről Banjicáról 18 és Aradacról 19 mutatjuk be, ezek pontos analógiái Vincán 10,3—8,7 m között vannak. 20 Megtaláljuk az igen korai vincai Ószentiván VIII leletei között is, 21 de ez bekarcolt háromszögekbe szurkált pontokkal díszített. A Bánátból Pártán, 22 ill. Zorlen£ul Mare II. rétegében talált 23 darabot ismertetjük, noha ez utóbbi valamivel későbbinek tűnik, szerző a Vinca Bj szakaszra datálja. Itt kell megje­gyeznünk, hogy e típus feltűnési ideje fontos számunkra, ettől kezdve ugyanis a szakáiháti kultúra teljes időszakában gyakori forma. Statisztikai vizsgálatokat végeztünk későbbi és legfiatalabb szakáiháti lelőhelyek anyagában, és kiderült, hogy a finom kerámia gyakran megközelíti, de el is éri a durva edények százalé­kos arányát. 24 Erdélyben Nádorválya alsó rétegében, 25 továbbá Tordoson 26 igen gyakori, de a kolozsvári leletek között is előfordul. 27 3. Palack Barnásszürke, alacsony, hengeres nyak, gömbös test és a vállra támaszkodó két fül jellemzi (5. kép 3). Ez a zömök forma a szakáiháti kultúrában csak a legkorábbi leletek között ismeretes, a későbbi szakaszokra, és a majdani tiszai kultúrára is a sokkal karcsúbb palackok a jellemzőek, noha ezek megtalálhatók már ebben a korai időszakban is. A kétfülü palack a szakáiháti kultúra egyik legsajátabb edényformája, pontos analógiáit távolabbi területeken nem találjuk, noha kétségtelen, hogy az edény formája (mindenesetre fülek nélkül) a Starcevo -Körös kultúrából eredeztethető. Ennek zömök, hengeres nyakú palackjait példaképpen Hódmezővásárhely-Kotacpartról mutatjuk be. 28 Thesszáliában Tsangli leletei között fordul elő, 29 de ezek az A 3 stílushoz tartoznak. Ezt az újabb irdalomban a Sesklo kultúra végével, a kialakuló Tsangli kezdetével párhuzamosíthatjuk, 30 amely időszakban több típusuk is megtalálható, elsősor­ban kissé nyújtottabb nyakkal, sőt a vállra támaszkodó két füllel is. 31 Kissé felhúzott, sarkosan meghajlított füllel Dikili Tashon is előkerült. 32 Aránylag közelebbi analógiának tűnnek az Arapi fázis hasonló edényei. 33 Ez utóbbi típus nyújtottabb testű, leginkább a Bucovaf csoport palackjaihoz hasonlít, amely típust összefoglaló munkájában Gh. Lazarovici 34 Clb-d típusnak jelöli. Ezt találjuk meg Battonyán is, a teli alsó rétegében (8. kép 11). A Tordoson talált hasonló alakú edények füle kivétel nélkül legnagyobb kiöblösödésükön ül. 35 Megjegyezzük, hogy ez a forma a Szatmár csoport fiatalabb szakaszában is megjelenik. 36 Külön kell beszélnünk az edénytípus füléről. Ez a szakáiháti kultúrában mindig a nyakról indul és a vállra támaszkodik. A fül két szakasza ívelt, vagy egyenes, egymással derék- vagy tompaszöget zár be. Ez a fülképzés kizárólago­san a szakáiháti kultúrára jellemző ezen az edénytípuson, de más, vagy csak kissé hasonló edények körében talált analógiák alapján feltétlenül déli eredetű. Alkalmanként kis gombok, dudorok találhatók rajtuk, mint a thesszáliai 37 példányoknál. Ugyanígy a Vinca kultúrában is megtalálható, például Banjicán 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom