A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)
Sterbetz István: A vadlúdvonulás ökológiai adottságai Békés megyében
A vadlúdvonulás ökológiai adottságai Békés megyében STERBETZ ISTVÁN Bevezetés » A nemzetközi természetvédelem szemlélete a második világháborút követő évtizedekben nagyot változott. A korábbi gyakorlatot még a klasszikus „szabadtéri muzeológia" jellemezte. Ritkaságuk, különlegességük volt a tájak, növények, állatok értékmérője, és ezek kutatása, megmentése, bemutatása határozta meg a teendőket is. Ezt az elévülhetetlen érdemeket halmozó kulturális munkát azonban más megvilágításba helyezte az emberi környezet jelentőségének a felismerése, annak bonyolultan szerteágazó, és végkifejlődésében a bioszféra egészére kiterjedő összefüggései. Ebben a problémakörben a ritkaságvédelem már csupán egy-egy része az élővilág egészével foglalkozó természetvédelemnek, amelyben a géntartalékok minél változatosabb, minél változékonyabb fenntartása a cél. Ilyen feladatokkal pedig már nem lehet csak a védetté nyilvánított flóra vagy faunaelemekre s azoknak hasonlóképpen védett élőhelyeire korlátozódni. Az igazán gyakorlati jelentőségű kérdések többnyire éppen a nem védett környezetben adódnak, és a nagy területen mozgó, tömeges fajok kutatása ezért is sürgető. Egyrészt választ kell keresni arra, hogy egy tekintélyes biomassza létfeltételeit mennyiben szolgálják, és mennyiben veszélyeztetik az adott ökológiai körülmények, másrészt pedig az állatok visszahatását is vizsgálni kell ott, ahol az ember lakik, termel, vagy gazdálkodik. Különös hangsúlyt kapott itt az agroökoszisztémák kutatása, amely a Magyar Tudományos Akadémia mezőgazdasági programjának egyik újszerű tanulmányát képezi (Jermy 1979). Békés megyében a vadlúdvonulás problémái iskolapéldái ennek a kettős szempontú ökológiai kutatásnak, amennyiben az itteni szikes pusztákat az európai vadlúdgyülekező helyek legjelentősebbjei között tartják nyilván a nemzetközi vizsgálatok (Timmermann 1981). Az északi vadludakat nagyon határozott vonulási hagyományok kötik a békési szikesekhez. E gyülekező helyeken azonban számos változást hoztak az utóbbi évtizedek, de jórészt a távoli költőhelyekhez kapcsolódó magyarázattal, megváltoztak az itt átvonuló ludak tömegviszonyai is. Természetvédelmi és vadgazdálkodási szempontból kívánatos, hogy minél több vadlúd minél huzamosabb időn át tartózkodjék a megye területén. Ugyanakkor a mezőgazdaságot az érdekli, hogy a ludak tevékenysége mennyiben befolyásolja a terméseredményeit. A felmerülő kérdésekre ezért meg kell vizsgálni a vadludak tömegviszonyainak alakulását, tisztázni kell a vonulás ökológiai körülményeit, végül a libatömegek táplálkozásának gazdasági és természetvédelmi vonatkozásai kívánnak számszerű értékelést. 31
