A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

Erdész Ádám: Mezőhegyes mozgalmas évei. Az októberi forradalomtól a románok kivonulásáig

/ hónap múlva már nem elégítette ki a birtok munkásait. Szerepük volt ebben a Mezőhegyesen munkát vállaló „falusiaknak" is, A cukorgyár mellett a ménes is környékbeli munkásokat alkalmazott szétszéledt katonái helyett. Ezek a környékbeli munkások vitték az elszigeteltséget áttörni még mindig nem tudó ménesbirtoki cselédek közé a falvak forrongó hangulatát. A megye más birtokain folyó bérharcok híre is eljutott így Mezőhegyesre. Az egyre emelkedő bérekről értesülve Koszits Pál szomorúan jegyezte meg: „... a birtokosok mindig jobban fizették a cselédeket, napszámosokat, holott a ménesbirtok belterjességénél fogva mindenkor jobban kihasználta a munkaerőt."

42 Időközben az uradalmi cselédek helyzetének rendezésére a Földmunkások és Kisgazdák Országos Szövetsége 1919. január 12-re összehívta az országos cselédkongresszust. A kongresszus 625 küldötte között Csanád vármegye 6 képviselője is ott volt.

43 Sajnos nem tudtuk kideríteni, hogy volt-e mezőhegyesi a Csanádiak között. Annyi bizonyos, hogy a cselédkongresszus és nyomában a kollektív szerződésekért kezdődő harc hatása Mezőhegyest sem kerülte el. A februárban megkötött kollektív szerződések soha nem látott magas béreket biztosítottak a cselédeknek. A FÉKOSZ-nak, a baloldali szociáldemokrata vezetőknek nem titkolt célja volt ezzel a nagybirtokok egybentartása, azaz földosztás helyett termelőszövetkezetek alakítása a szocializált birtokokon.

44 Csanád megyében először a birtokosok reagáltak az új helyzetre. 1919. február 4-én értekezletet tartott a Csanád megyei Gazdásági Egyesület. Színhelynek a biztonságosnak ítélt Mezőhegyest választották. Az ülés vezérszónoka, a később földművelésügyi miniszteri tisztet is betöltő Purgly Emil volt. Az uradalmak tulajdonosait a cselédbérek tekintetében egységes, kartellszerü megállapodásra hívta fel, amelyhez minden körülmények között ragaszkodniuk kell. Csak a szervezettség segít a szervezett munkásnéppel szemben — hangoztatta.

45 A gazdasági egylet időhúzó taktikája miatt nem jutottak el a megegyezésig a munkavállalókkal folytatott tárgyalások; Csanád megyében nem jött létre kollektív szerződés. Összehangolás nélkül folyt még márciusban is az egyes birtokok cselédségének bérmozgalma. Mezőhegyesen is elszigetelten, de meglehetős vehemenciával zajlott le az új bérkövetelési akció. A ménesbirtok igazgatósága iránti bizalmatlanság mutatkozott meg abban, hogy az új kérelmet közvetlenül a földművelésügyi miniszterhez továbbították. Hiába, mert a minisztériumból visszaküldték azt a mezőhegyesi igazgatósághoz. Kétszer tárgyalt az igazgatóság a cselédek bizalmijaival, először március 15-én, de csak egy hét múlva tudtak megállapodni. Az igazgatóságnak kellett engedni, csekély módosításokkal elfogadták az új követeléseket. A minisztérium a termelés folyamatosságának minden áron való fenntartását kívánta. A szomszédos birtokosok közül nem egyet újra sztrájk fenyegetett. Egy nappal a mezőhegyesi megegyezés előtt Blaskovits Ernest táviratozott kétségbeesetten a Földművelésügyi Minisztériumba: „Cselédségem a makói munkástanács hozzájárulásával ma tudomásomra hozta, hogy ha bérköveteléseiket — melyek teljesíthetetlenek — el nem fogadom, úgy a békéltető bizottság be nem varasával négy nap múlva beszüntetik a munkát.. ."

4б A ménesbirtok igazgatósága nem 316