A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

Erdész Ádám: Mezőhegyes mozgalmas évei. Az októberi forradalomtól a románok kivonulásáig

akart a szomszédos birtokosok sorsára jutni, s január elsejével visszamenőleg elfogadta az új bértáblázatot. (3. táblázat) Legszembetűnőbb a bérkategóriák összevonása. Korábban a munkabeosztás szerint eleve 20 kategória volt, legtöbb bérkategória a ménesbirtokon töltött évek száma szerint tovább bomlott I., II., esetenként III. fizetési osztályra. A bérrendezés csakúgy, mint az iparosoknál, megszüntette ezt az erős differenciálást. Eredetileg mindössze három bérosztályt kértek a cselédek, az igazgatósággal való tárgyalás után lett belőle négy. Párhuzamosan kérték a jutalmazási rendszer eltörlését is. A jutalom korábban jelentős motiváló tényező volt. A nivelláló törekvés erősebben érvényesült, mint az iparosoknál. Gyakorlatilag valamennyi felnőtt, teljes munkabírású férfi az első fizetési osztályba tartozott. Kiiktatódott tehát a két legfontosabb motivációs tényező: a járandóság emelkedésének lehetősége és a jutalmazás. Nem kétséges, hogy ez a bérezési szisztéma a teljesítmény visszaeséséhez vezetett volna normális körülmények között is. Az év közepén már a szegődményesek egy része is kritizálta az egyforma bérezést: „A tisztességes megélhetéssel munkát találók kezdték megelégelni az egyenlő fizetést."

48 Az igen korán mutatkozó elégedetlenség bizonyossá teszi, hogy hosszú távon nem vált volna be az új bérezési szisztéma. Az I. osztályba sorolt felnőtt szegődményes éves járandósága 79%-kal haladta meg a békebelit. A készpénz összevetésétől eltekintünk, ennél sokkal fontosabb, hogy a terményjárandóság minden eleme növekedett. A háború alatt a felnőtt szegődményes 14 q gabonát kapott, 1919-ben 22 q-át. Az eredetileg is egyedülállóan magas, 56 kg-os szalonnajárandóság 80 kg-ra emelkedett. 500 négyszögöllel nőtt az illetményföld területe. A márciusi értékek szerint a teljes járandóság 76,5%-át tették ki a naturáliák. A járandóság összetételének eltérő volta miatt a cselédek bére jóval stabilabb volt, mint az iparosoké. A már említett vármegyei gazdasági egyesületi ülésen 4745 К összértékben határozták meg a birtokosok által fizethető legmagasabb bért.

49 A mezőhegyesi igazgatóság nem tudta tartani magát ehhez a megállapodáshoz. Ám voltak Olyan országrészek, ahol a mezőhegyesit is jóval meghaladó béreket kényszerítettek ki az uradalmak munkásai. Somogy megyében a februárban megkötött kollektív szerződés szerint 1208 korona készpénz mellett 24 q gabona, 2400 négyszögöl illetményföld járt minden cselédnek.

50 Vessünk egy pillantást az üzemi oldalra is. A ménesbirtok 1917/18. évi tiszta jövedelme 12 623 190 К volt. Az 1919. évi bér 4 646 342 K-val növelte meg a ráfordítási költségeket.

51 A nagyon belterjesen gazdálkodó ménesbirtok elbírta ezt a plusz terhet, azonban a kevésbé intenzíven kezelt üzemek nyeresége ugyanilyen bérek mellett kérdésessé vált volna. A béremeléssel párhuzamosan fogadta el a ménesbirtok vezetése a cselédek új szolgálati szabályzatát. Ennek legfontosabb pontjai a következők voltak: 14 évnél fiatalabb gyermek nem alkalmazható, vasár- és ünnepnapokon az állatgondozók kivételével teljes munkaszünet, munkaidő-csökkentés, évi 8 nap szabadság, a háború alatt vagy a birtokon megrokkantak bérének rendezése.

52 A szolgálati szabályzatban megfogalmazottak egy része nem volt új. 14 évnél fiatalabb fiúkat korábban sem alkalmaztak a birtokon. A vasár- és ünnepnapi 317