A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

Erdész Ádám: Mezőhegyes mozgalmas évei. Az októberi forradalomtól a románok kivonulásáig

2. táblázat A szekeres béresek teljes járandósága a háború előtt és 1918-ban

38 A járandóság összetevői Az 1907, 1913-as rendezés szerint 1918 novemberétől Készpénz 168 К 540 К Búza 1200 kg 1400 kg Árpa 200 kg 400 kg Szalonna 56 kg 56 kg Só 28 kg 28 kg Tej 255 1 365 1 Rőzsefa 24 m

3 24 m

3 Tengeriföld 1200 D-öl 1600 D-öl Veteményföld 100 D-öl 100 D-öl Burgonyaföld 100 D-öl 100 D-öl Összérték* 2434,4 К 3265,4 К * 1918. novemberi árakat számítva emelkedett az összes járandóság értéke. A látszólag magas béremelés valójában nem is volt olyan magas. A terményjárandóság csak 20,3%-kal emelkedett a 321,4%-kal emelkedő készpénzjárandósággal szemben. Előre lehetett látni, hogy az infláció hamarosan elolvasztja a béremelés egy részét, s újabb bérmozgalom fog kezdődni. Közben az igazgatóság erős aggodalommal szemlélte a Csanád megyei állapotokat: „A leszerelt katonák egyáltalában nem akarnak munkába állni, sem a községekben lakók, sem a földbirtokosoknál lakók." — konstatálták november végén.

39 A megyében alig csökkent a falvak forrongása. Az első béremelés gyors keresztülvitelének nagy szerepe volt abban, hogy Mezőhegyesen a november közepére kialakult nyugalmi helyzet nem változott meg. Munkába álltak a leszerelt katonák — mintegy 450 fő — és „aránylag nyugodtan" dolgoztak. Nézzünk szét a szomszédos birtokokon: ,,[A cselédek] lehetetlen magas béreket és konvenciót követelnek, melyet, ha meg nem kapnak, megtagadják a munkát." —jellemezte a megyei állapotokat az egyik Földművelésügyi Minisztériumhoz intézett jelentés.

40 Purgly Emil tompapusztai birtokán a cselédek nem dolgoztak, az állatokat gyerekek látták el 10—15 koronás napszámért. A bánkúti főhercegi uradalomban ugyancsak állt a munka, mert a birtok nem teljesítette a követeléseket. Hosszas tárgyalások után abban egyeztek meg, hogy a Mezőhegyesen fizetett béreket fogják kapni. A makói püspöki uradalomban földben maradt a cukorrépa egy része, a kiszedett is elszállításra várt. Szántatlanul, vetetlenül maradtak a földek. Mezőhegyesen csak a környékbeli munkásokkal dolgozó cukorgyárban volt munkaerőhiány. November l-jétől december 12-ig szünetelt a munka, ekkor napi 22 K-s bérért — októberben 6—7 К volt — sikerült az üzemet megindítani.

41 Ahogy azt sejteni lehetett, a békeidőben elképzelhetetlenül magas, 34%-os béremelés rövid idő alatt kevés lett. Egy részét elvitte az infláció, a maradék egy 315