A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)
L. Kósa: Angaben zum Allstagleben der Stadt Gyula (1801–1850)
kertészség feloszlatása miatt 57 váltak hajléktalanná, s húzódtak be a csaknem szomszédos Kunágotára. Figyelemre méltó gazdasági jelenség, hogy a telepítést követő 20 esztendőben a termelőeszköz (bérlemény) koncentrációja az uralkodó tendencia Kunágotán. Ezzel párhuzamosan szűkül a kertészgazdák társadalmi bázisa, az elszegényedés pedig mind erőteljesebb méretű folyamattá terebélyesedik. E folyamat érzékeltetésére táblázatban mutatjuk be a legfontosabb adatsorokat. Elöljáróban meg kell jegyeznünk azt, hogy a névazonosítás lehetőségével élve megállapíthattuk, hogy ugyancsak az első két évtizedben a numerusokról 81 esetben derült ki, hogy a kertészgazda, vagy családja; özvegye, majd fia nem engedte ki a bérleményt a család kezéből. A 81 numerus a telepes község bérleményének 62,3%-át teszi ki, amely egyértelműen visszautal arra, hogy a falu kertész rétege kevéssé cserélődött, s ha személyükben nem is, de családjogi szempontból több mint a fele állandó volt Kunágota bérlő, feleskertészeinek. Táblázat a termelőeszköz (bérlemény) koncentrációjának bemutatására (1848—1862) Evek 1848 1850 1852 1856 1859 1862 A kimért numerusok száma (19,59 kishold) + 130 130 130 130 130 130 A telepet bérlő feleskertészek száma 108 107 105 103 101 99 Az egy kertészre eső bérlemény értéke numerusban kifejezve 1,20 1,21 1,23 1,26 1,28 1,31 Ennek mértéke (ha csak a külsőséget — szántó, legelő, rét — vizsgáljuk) kisholdban + + 23,5 23,7 24,1 24,7 25 25,6 A kertészek szűkülő társadalmi bázisa; a tényleges bérlők aránya (%) a telepítvényhez viszonyítottan 83,07 82,3 80,76 79,23 77,69 76,15 (Megjegyzés: a numerus területi értékébe nem számoltuk bele a házhely 1 kisholdját. a számítás alapjául a már említett 19,59 kisholdas „numerus" szolgált.) Kunágota telepítése, a betelepülő családok származása A recens néprajzi anyagban ritkán bukkanunk a betelepedésre, a kertészség megszállására vonatkozó hagyomány any ágra. E hagyomány egy része az elemevekben, mint Bekai Nagy, Kevermesi Horváth, őrződött meg. Akadnak persze olyan családok is, melyek jobban ragaszkodtak a család származására vonatkozó hagyományokhoz. 58 Balázs György 1955-ben halt meg, ekkor 91 éves volt, tőle hallották unokái, hogy „a Balázs család Erdélybő jött. Meg a Gábor család is, Bodonyból (?). A felesége Kotroczó lány volt, azok is Erdélyből jöttek". 229
