A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

Kósa László: Adatok Gyula város művelődéstörténetéhéze és történeti néprajzához (1801–1850)

15. Gyulavári újratelepülése „Helvéth Vallástételt követő Gyula Vári Ekklesia eredete s állapotja mellyet öszve írni kezdett 1826dik esztendobenn Tar János az Ekklesiának akkori Prédikátora, ebbenn a Könyvbenn mely készült Dandé Mihály kurátor sálában. Gyula Váribban a régi öregek előadása szerént Oláhok laktak, de mikor ülték meg nemtudatik. Az Oláhok közzé ugy kiszivárgottak idővel a Tisza hátról az elsőbbi Magyarok nevezetessen ezen írás idejébenn élt 84 Esztendős Pap Mihály nevű Öregnek és az Arató Familiának ősei Kis Árból, a Nagy Nevenn lévőké a Szilágyból, a Csukásoké a N. kunságból v. Kábáról a Dandé Família törsőke Ér Semjénből a Nagy György Famíliája Erdélyből, de mikor, nem tudatik. Egynéhány idővel annyira szaporodtak, hogy Prédikátorjok is lett. 1. először Mándoki István, a 2dik a Fási elpusztult Ekklesia Prédikátora Szathmári Jósef, amikor már az Ekklesia 70 Házból állt Mintegy 100 esztendeje Andrássy Sigmond idejében. Szinte ebben az időben impopulálódott (népesedett be) Kétegyháza és Gy. Varsánd, Várinak akkori Tettes (tekintetes) Földes Ura ennek következtésébenn megkínálta a Magyarokat, hogy szálljanak Két egyházára, de arra magokat nem ajánlották, az Oláhok szállítódtak tehát oda, és akkor lett tiszta Rfta Ekklesia a Vári Ekklesia s apródonként szaporodván, mikor a jelenvalók íródtak, volt benne Ház 330. Házas reform, pár 372 1/2 lélek 1778. Amennyire az emlékezet feltud menni az első földes Ura Várinak egy Löwenburg nevű N. Váradi Commendáns (parancsnok) volt. Ez meg halván, lett a Fels. Királyi Kamara Jószága, kiadatott pedig árendába Zsambokreti, Talkai nevű Posta Mesternek, azonbann ez előtt Békésen Almásy nevén volt Szolga Biro Ur Őseinek (más írással folytatódik). Aztán Czibakháza mellett valami Katonák felzendülése történvén, kik tisztjeiket is megölték, ezen zendülésnek letsendesitésére Modenái Uradalom Prefektusa Andrássy Sigmond Ur rendelődött ki felsőbb parantsolatból, ki azon fontos dologban a Felsőbbségnek teszése szerént eljárván jutalmul nyerte Várit, Kétegyházát, Sarkadot, Siklón pedig lakott. A fia Andrássy György birván azután ki Kétegyházán lakott, ennek fia nem lévénn, hanem tsak 2 leánya, feleségénél Palotsai Emerentzianal maradt a birtok, mig a Leánya férjhez nem megy. Ki is Árendába adta ezt Lukáts v. Nyikos Gergely nevű Örménynek és az birta 22 esztendeig. Akkor a Leány férjhez menvén Gróf Dessőffyhez, a jószág a Kamara kezébe vissza esett. Melyből ismét Lukáts Gergelly át vette vagy 2 esztendőre. Akkor pedig elnyerte a fels. Királytól Zsadányi és Török Szent Miklósi Gróf Almássv Ignatz Ur ["...] s most is bírja 1829ben" f. . . ] Lelőhely: Gy. Vári Helység Matrikulája 1825. l.o. Gyulavári Ref. Egyház irattára. A Gyulával összevont Gyulavári történetét nem kívánjuk a városéval egybeolvasztani. A településtörténeti adatsornak gyulai vonatkozású szövegekkel való együttközlése azért indokolt, mert valószínű, hogy a város református népessége a gyulaváriéhoz hasonló irányokból, esetleg azonos helységekből töltődött föl (v ö. Scherer, I. 273). Mándoki István Gyulán is lelkészkedett az 1720-as években (Scherer, I. 325), ami a lakosság szorosabb kapcsolatára is utalhat. Figyelemre méltó a népi emlékezet mélysége, mely családi hagyományként tartotta fenn az újratelepülés mozzanatait. Karácsonyi János az 1716-ban az elpusztult középkori község helyén megtelepülő első hét magyar családot érsemjéni eredetűnek tudja (Békés vármegye története, Gyula, 1896. II. k. 164. o) Az Ember Győző által kiadott 1725. évi összeírásban több Nagy, valamint 188